Állami főreáliskola, Debrecen, 1882
13 Ebben is, mint más tantárgy tanításában is, azt az igazságot kell szigorúan szemelőtt tartani és vezérfonal gyanánt folytonosan követni, hogy kezdetleges állapotokkal kell kezdenünk, és csak arról lehet a fejlettebbekre áttérnünk, a primitív emberi társadalomból kell kifejlődni láttatnunk a bonyolultabb kormányformákat, a szövevényesebb társadalmi és állami életet. Szükséges, hogy történelmi tanításunk sorrendjében is a nagyon mesterségessé vált kormányformák vagy alkotmányoknak és sok összeköttetéssel biró népek történetének megismertetését megelőzze a kevésbbé fejlett és egyszerűbb társadalmi életet folytató valamelyik népnek a története.') Lélektani tapasztalatokra alapított ezen alapelvből kiindulva, melyet legelőször Herbart pendített meg, azóta pedig az ő nyomain haladva mások 2) bővebben is kifejtettek, — ma már a legjelesebb piidagogok közmegegyezéssel a zsidó és görög nép történelmét jelölik ki olyanul, mint a melyekkel a történelmi oktatást a legtermészetesebben kezdeni lehet. Egy részről az az utólérhetlenül egyszerű, világos és mégis szép előadás, valamint az a naiv és mégis méltóságos fölfogás, mely az előadáson átvonul; másrészről meg azon kezdetleges és könnyen kiismerhető társadalmi viszonyok és kormányzati formák, mind oly tények, melyek a mily könnyen ragadnak meg a történelmi érzékkel már biró, de szük látkörü gyermek emlékezetében, ép oly világosan és könnyen felfogható adatokban tüntetik fel az emberi-nem törekvését a művelődésnek fáradságos útján. Az Izsák két fiának, Ézsaunak és Jákobnak történetében világosan látja, hogy az egyéni érdekek összeütközése miatt miként tör ki az egyenetlenkedés a testvérek között, s hogyan szakadnak el egymástól, s miként lesznek egy-egy családnak alapitójává; de láthatja azt is, hogy a harag, a gyűlölség nem tart ölökké, a hosszas távol lét, kibékíti az első felindulás hevétől elragadt Ézsaut is és a családjával boldogan visszatérő Jákobnak megbocsát s testvérhez illő szeretettel fogadja őt. ') Salamon Ferencz : Közoktatásunk reformja. (Pest. 1873.) 18 lap és Hafelin idézett műve 13—14. lapjain. a) Eberliardt nevezett értekezésében ezen irány képviselőiül Dissen, Thiersch, Kohlrausch neveit, az ujabb időből pedig Willmant és Zillert emliti.
