Állami főreáliskola, Debrecen, 1881

III. lin (lüo) = lira }l(l+V D)j =0 vagyis lim (U n) = lim (1+V„) = 1 mihelyt V n = 0. a honnan következik, hogy a V-vel jelzett mennyiségek egy végtelen fogyó sort képeznek. Ha a V mennyiségek olyanok, melyek a nullhoz folytonosan közeled­nek, akkor a logarithmus sorát használva leend : l(l+V)=0-|V 2 + áV 3-iV 4 + .... = v —£V a (1 —§V + |V 2 fVj + ....) innen : 10+V) = V-iV a a ahol a-val a zárjelben levő sort jelöljük. Ha Y — 0, akkor a = \. Ha V a nullhoz közel álló értéket jelent, akkor a is csak igen keveset tér el az 1-től. És igy : 104-V n) + ](1+V n+ 1) +1 (l+V n+ 2) +.. .= = V n + V n+ 1 + V n+ 2+ • - i K W+ «, V 2 n +,+• • •) Ezen kifejezésben ha n = oo akkor maga a kifejezés null leend, ha ezen sor : v 1+y,+v 8+.... feltétlenül összetartó. És ezen esetben a sor maradéka V. + V n+ 1 4-V n+ 2 +.... eltűnik. Hogy a kifejezés második resze : — ^ (a 0 -J-.. ..) is eltűnik szintén könnyen bebizonyítható. A 1. P tehát null leend, ha V, + V 2 -+-V 3+ sor összetartó; és igy a végtelen szorzatok összetartását illetőleg áll ez a tétel. Valamely végtelen szorzat összetartó, ha ezen két sor : V V V V »1 V 2 v 3 t 4 V2 V2 V2 ' ] v 2 V 3 V 4 egyidejűleg összetartó. Valamely végtelen szorzat összetartó még akkor is, ha ezen két sor­nak elseje összetartó, a második pedig széttartó, de végtelenül növekedő összege negativ. Valamely végtelen szorzat széttartó, ha ezen sorok elseje széttartó, és végtelenül növekedő összege positiv. A Sinus x és Cosinus x végtelen szorzatok által való kifejezése. Vegyük tekintetbe a függvények sorba fejtésénél a b alatt kifejtett II. számú képletet : Sin na = n Cos— 1 a Sin a — n( n~~^ ( n~ 2 ) Cos"­3 a Sin 3«+.... 1 • mi • /t Ezen képletbe irjunk a helyet x-et, akkor leend : Sin nx = n Cos" ­1 x Sin x - ° ( o n~ 3 ) Cos 2­3 x Sin 3 x + .... 1.2.3

Next

/
Oldalképek
Tartalom