Állami főreáliskola, Debrecen, 1877
Naprendszerünk képződése.*) Motlo : Kezdetét és végét az örökkévalóban kell keresnünk. A gondolkodó emberi elme alighogy megfigyelte a körülte történt eseményeket, rögtön kutatja az okot, melynek az esemény szükségképen való következése volt. így lassanként kitanulja számtalan sok tünemény és annak oka között való egybefüggést, tapasztalata kiszélesedik s később csak a tüneményt kell látnia, bogy felösmerje az okot, vagy ba csak az ok ismeretes, már előre tudja annak következéseit. — Évszázadok olta gyűjti az emberiség a tapasztalatokat; a gyakorlat által az ész eszközeinek használatában mindég ujésuj ügyességet, biztosságot szerez; kicsinyes dolgokról, jelentékteleneknek látszó tapasztalati adatokból, a melyek azonban a természet örök törvényeit rejtik magukban, a világ mindenséget felölelő hatalmas következtetésekre jut és ilyképen oly folyamatokról képes magának helyes fogalmat szerezni, melyek az ő tér- és időbeli parányiságát elrémítő óriási mértékben fölülhaladják. Az emberi ész egyik legnagyobbszerü törekvése volt már régi idő olta, hogy kikutassa lakóhelyünknek, a földnek a többi égi testekhez való viszonyát, az égi testeken észlelt jelenségek okait, hogy ez által a világ eredetéről némi fogalmat tudjon magának összealkotni. E törekvésében eleinte pusztán az okoskodás, bölcselkedés utján haladt, minek következtében egyik tévedésből a másikba kellet esnie. Puszta okoskodás utján jött rá, hogy a bolygók körben mozognak, mert a közben való mozgás tökéletes, — hogy a föld áll, hogy a napnak lehetetlen foltosnak lennie, mert ő a bolygók királya. Még aránylag ujabb időben, az utóbbi 50 év alatt is akadt egy bölcsész, ki azt állitá, hogy az égitestek mozgását nem valami ide s oda vonzódás kormányozza, hanem azok egészen kedvök szerint bolyonganak a világűrben. Ezen és hasonló tévedésekből azonban végtére is kijózaniták őt a tapasztalás és a kísérleti adatokra fektetett számitások eredményei s azon meggyőződésre juttatták, hogy a természet igaz megismerésére, a természeti törvények feltalálására vezető, egyedül biztos ut kísérletek tételében, ezek adatai nyomán vezetett, gondos számításokban rejlik s ha már ezen az uton fel van találva a törvény, csak ezután szabad azt a bölcselkedés minden eszközével, minden oldalról feldolgozni, meg*J Jegyzet. E kis mii megírásánál főképen arra törekedtem, hogy feladatom tárgyára tartozó természettani ujalib előhaladásokat minél szélesebb körben tudjam érthetővé, ismeretessé tenni. Ezen célból használtam a ncmely helyen talán nagyon is elemi tárgyalási módot. 1*
