Állami főreáliskola, Debrecen, 1875

18 Ily általános és hatalmas tényezőt a nevelésnél sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. Tudom, hogy az érzelmek és indulatok korai felköltése könnyen beteges érzelgésre vezet; a képzeletnek az ifjú korban inkább fékezésre, mint ösztönzésre van szüksége; azonban a helyes utat a tapintatos nevelő és tanár el fogja találni. (E tárgyat részletesen fejtegeté Károlyi Gy.Hugó „Szépészeti Képzés“ czimü je­les értekezésében. Budapest. Aigner L. 1874.) Az eszthetikának legfőbb érdeme a középiskolában abban áll, hogy általa, mint alkalmas eszköz által az erkölcsi és nemzeties ne­velés feladata legkönyebben elérhető. A szép, jó és igaz eszméje leg­több esetben érintkezik egymással, bár magasabb fokon mindenik önálló kört követel magának. A művészet sokszor függetlenné teszi magát az erkölcs szigorú elveitől, vagy a tudomány bebizonyított té­teleitől, de ellenséges állást nem foglalhat el ezek irányában. A nevelésnél még szigorúbban kell ügyelni e három elv öszhang- zatára. Különösen a lkalma sak a szépmüvek az erkölcsi vagy jellem - képzésre. — Minden, mi az emberiséget a múltban lelkesítette, köl­tői leg fel van dolgozva; a költészet azon forrás, melyből a müveit ember magasztos gondolatokat nyer és a legtisztább élvezetet meriti; az emberi jellem sokoldulásága, az önzéstől ment gyönyörködés, a rútnak vissza taszító volta, a lelkesedés, szenvedélyek irtó hatása — mind legszembetűnőbben és elragadólag vannak festve a költői mü­vekben. Az ifjú kor nincs még megérve az elvont erkölcsi eszmék tudo­mányos tárgyalására, előtte minden tanácsnak, intésnek szép alakban kell mutatkozni, különben unalmassá s ez által eredménytelenné vá­lik. A közvetlen utasításnak, rendreigazitásnak legnagyobb ellensége a függetlenség érzete, mely ifjaknál gyakran dacoskodásban nyilat­kozik, inig ellenben, ha a cselekedet (közvetlen vagy közvetet) önel­határozásnak eredménye, nincsen ok a felsőbb parancsszó elleni felke­lésre ; innen van az, hogy egy jó példa nagyobb vonzerővel bir, mint száz jó tanács. — Hol találnánk több és alkalmasabb példát, mint épen a szépmüvekben ? Az embert ékesítő erények: hazaszeretet, szilárdság, jószívűség s mások, nem sokkal gyujtóbbak-e, ha szép alakban adatnak elébünk, mint ha hideg okoskodás láncolatán jutnak tudomásunkra! Már több tanférfiu felállította azon elvet, hegy „minden lecke­óra egyszersmind magy. nyelvtani óra“, azaz minden tantárgynál ügyelni kell a helyes kifejezésre és szabatos beszédre. Nem fogok tulságba menni, ha azt óhajtom, hogy ehez még egy kevés szépizlés is járulhat, tehát arra kell szoktatni a növendéket, hogy a csinos elő­adást elsajátítsa, a csinos külalak különben is sok munkánál, pl. rajz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom