Állami főreáliskola, Debrecen, 1874

13 hasonlóságukra vonatkozó tételek és ezzel kapcsolatban alkalmas helyen a nem egyenközü átmetszőkre vonatkozó alaptételek. A körelmélet egészen a szabályos sokszögű oldalak meghatározásáig, mindenütt a megfelelő szerkesztések kellő begyakorlásával. (Alkal­mas helyen megint a hasonlósági pontok-, sarkok- és sarkpontok­ra vonatkozó alaptételek tárgyalandók.) YI. osztály 5 óra a) A lánctörtek. A logarithmusok. Az első és másodfokú egyenletek két és több ismeretlennel.- Az elsőfuku határozatlan egyenletek megfejtése egész számokban. A kitevőle­ges egyenletek. A számtani és mértani haladványok és az utóbbiak­nak alkalmazása kamat-számitásra, ide értve az évi járadékok ki­számítását is. b) A körbe irt és körülírt idomok, a szabályos sok­szögek és oldalaiknak meghatározása szerkesztés és számítás ál­tal. A kör kerülete és területének kiszámítása; az ívhosszak meg­határozása. A sikhároniszögtan. A tömörtanból kellő bevezetés után a szögletes testek (hasáb, gula, hasábdad) felülete és köb • tartalmának kiszámolása. VII. osztály 4 óra. a) Kapcsolástan. Newton kéttagú tanté­te egész számú és tört kitevőkre. A végtelen sorok és az összehaj­lóságuk megítélésére szolgáló egyszerűbb ismertető jelek. A ma­gasabb rendű számtani haladványok és a regula falsi. b) A tömör­mértanból a gömbölyű testek, kiváló tekintettel az egyszerű for­gási testekre (egyenes körhenger és kúp, gömbded, gömb.) A gömbháromszögmértan és alkalmazása a tömörmértanban (szabá­lyos soklapuak.) VIII. osztály 3 óra. Az algebra alkalmazása számos mértani feladatok megfejtésére; az elemző sikmértan alapvonalai. VIII. Mértan és mértani rajz. Cél : a szerkesztő sikmértan és vetülettan alapfeladványai­nak biztos ismerete s ezeknek alkalmazása arány- és távlati szer­kesztésekre, valamint müipari tárgyak helyes ábrázolására. A mértanirajz tanításának terve: I. osztály 4 óra. Sikalaktan gyakorlati és rajzi mérések alap­ján. A hoszmérték és szögmérő ismertetése és alkalmazása. A négy alapmüvelet hosszakra és szögekre alkalmazva. Merőleges és egyen­közü vonalak rajzolása. Az egybevágóság és hasonlóság rajzi uton való megmagya­rázása. A kerületmérték ismertetése. Sik ábrák területeinek ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom