Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1946

22 polg. iskolai tanár, a gimnázium férfikarát és a kettőből álló fiúvegveskart Mándoki Ernő énektanár vezette. A gyermekkar ezidén a biciniumokon keresztül a magyar és európai zene formanyelvét igyekezett elsajátítani, hogy ezzel biztos alapot szerezzen a nagyobbszabású, többszólamú és vegyeskari művek énekléséhez. Ezenkívül az egyházi kórusirodalom területén is végeztek sétákat, a Magyar Cantuale útmutatásai szerint. Az elért eredményről fényes bizonyságot szolgáltatott az Éneklő Ifjúsághangversenyen előadott Fehér László-ballada meglepetésszerű sikere. A vasárnapi és hétköznapi diákmiséken felváltva, illetve a gimnázium férfikarával együttesen vezették a diákság közös énekét, ugyanígy a közös egyházi megmozdulásokon, körmeneteken. A férfikar ezidei munkájában a legnagyobb részt a Svetitstanítónőképző intézettel való összefogásból létrejött vegyeskari éneklés foglalta le. Fiú-vegyeskar körülményei között megvalósíthatatlan igények nyertek ezzel a megoldással kielégítést: bevezették az ifjúságot az egészen művészi igényeket támasztó, sőt nem egyszer súlyos technikai nehézségeket rejtő egyházi és világi kórusirodalomba, melynek legjava és legtökéletesebb formája a vegyeskari művekben lelhető fel. — Ez a vegyeskar adta a Nagykarácsony éccakája műsorának legjavát, szerepelt Bánáss László püspök úr szentelési szertartásán gregorián misével és betétekkel, a Szegedi Ifjúsági Kórus debreceni látogatásakor és a látogatás visszaadásakor Szegeden is. Énekelt több iskolai-, a Szülők Szövetsége és a VI. cserkészkerület által rendezett hangversenyen, májusi ájtatosságon, végül pedig a katolikus iskolák nagy Éneklő Ifjúsága hangversenyén. Ez alkalommal több számmal dr. Szeghy Endre főiskolai tanár vezénylésével a Svetits-leánygimnázium énekkarával együtt. Önállóan is sok tennivalója volt a férfikarnak a diákmiséken kívül a nagyheti szertartásokon, a virágvasárnapi passiótól kezdve végig a Victimae paschali laudes-himnuszig, az éjféli misén és liturgikus miséken. így ismerték meg a karéneklés mindhárom fajtáját. A felsős diákokból kamarakórus is alakult, teljesen önálló működési körrel. Vezetője Forrai György VII. o. t. volt. Teljesítményükre jellemző a kissé talán merészen vállalt, de kitartó munkával sikerre vitt Kodály-művek: Felszállott a páva és a Huszt. 12. Zenetanulás. Intézeti keretben ezidén zenetanfolyam is működött, a Városi Zeneiskola egyik tagozataként, önálló szervezettel. A zongoratanszakra összesen 45 növendék iratkozott be, a hegedűtanszakra pedig 7. Két zongoratanárnő tanította a növendékeket: Baán Jánosné és dr. Mezgár Ferencné, a hegedűsöket pedig Z. Csanak Mária, az intézet volt művész-diákjának, Zempléni Kornélnak az édesanyja. — A növendékek legnagyobb része kezdő lévén, zenekarról ezidén még szó sem lehetett, pusztán könnyebb triók, kvartettek révén igyekeztünk kedvet ébreszteni a társas zenéhez. Intézetünk ezidei orgonistái: Antal János és Forrai György VII. osztályos tanulók.