Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1946

^Mindszenti) Q&zuejf- bíboros-hercetiprinuh, esztertjMui érsek úr mondotta 1946. december hó 1-én: Rendfőnök Atya! Tanár Urak és Kedves Fiaim! Atyai örömömnek adok kifejezést afölött, hogy Szlopnyay piarista atya magvetése itt százszoros gyümölcsöt hozott. Milyen jó, hogy reménytelen helyzetekben is végzik az emberek a magvetést. Ha az a Szlopnyay atya valami nagyon gyengelelkű egyén lett volna, hát szedte-vette volna sátorfáját és a XVIII. század elején ment volna vissza oda, ahonnét jött. Azonban jó, amikor kemény anyagból faragnak embereket, legyenek azok szerzetesek, avagy magyar diákok, mert azok a reménytelenségben is aratnak és az Isten az ilyen munkát szokta különösen megáldani. Nem nagy dolog legénynek lenni napfényes időben! Amikor zimankó vesz körül bennünket, akkor kell dolgozni és erőt feszíteni, és jön is rá jutalmul az Isten bőséges áldása. Legyetek rendületlen fiai az Egyháznak, amely olyan rendet, tanítórendet adott nektek, mint a magyar piarista rend. Legyetek rendületlen fiai a magyar hazának, és amilyen hazafias szellemet hintett el itt, Debrecenben most már kétszáz esztendő óta a piarista rend, abban a hazafias szellemben legyetek kitartók, megnemalkuvók, de a hazáért dolgozók és minden erőtöket odaadok. Hogy így legyen, áldásomat adom rátok.