Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1943

6 közoktatásügyben. Büszkék lehetünk rá, hogy a «Ratio»-t készítő Ürményi József és Terstyánszky Dániel felhasználták a piarista iskolákban már használt utasításokat, melyeket br. Cörver János rendfőnök «Instituendae iuventutis apud Sch. in H u 11 g a r i a» címen adott ki a piarista iskolák szániára. A Ratio Educationis értelmében a gimnáziumi tanfolyam 5 osztályt foglalt magában, még pedig 3 nyelvészeti és 2 humanitásit. Ugyanekkor osztották be iskolánkat az ebben az időben felállílott nagyváradi tankerület kii', főigazgatóhoz. Az elemi oktatást elválasztották a középiskolától, csak az igazgatóság maradt továbbra is a kezünkben. II. József idejében, 1789—90. tanévben a három nyelvészeti osztályhoz járult a költészeti és szónoklati osztály, a gimnázium ekkor öt osztályból állott 5 tanár vezetése alatt. II. József tanügyi reformjai, de különösen a Koháry alapította konviktus eltörlése nyomasztólag hatottak intézetünkre. Az ifjúság száma felényire olvad, sőt 1786—87. tanévben mindössze 18 tanítványunk volt. A következő években is alig emelkedett negyvenen felül. Sok-sok évnek kellett eltelnie, míg előbbi népességét ú jra visszanyerte. 1824-ben Debrecen város az intézet hatodik osztályát a saját költségén nyitja meg. Ez a körülmény ékesen tolmácsolja az iskola munkájának elismerését. 1811-ben tűzvész áldozata iskolánk. De a tanulás nem szünetel egy napot sem. A tanárok saját szobáikban tanítanak, amíg 1818-ban az iskola újra épül. Fokozatos fejlődés során az iskola 1902—1903. tanévben főgimnáziummá lesz s e tanév folyamán új otthonába vonul. Néhány évtizede áll a templom közelében a régi iskola helyén intézetünk új épülete, a magyar tanítás és nevelés otthona. Közben a világháború alatt négy éven át kórház minden helyisége s csak a megszállás után kerül vissza ismét magasztos céljának szolgálatába. A tanítás azonban e szomorú időkben sem szünetel s a társintézetekben tartják a piaristák az előadásokat. A kétszázéves mult alatt a hadügy, nevelésügy, irodalom, tudomány és közélet minden terén szolgáltak azok, akik a debreceni kegyesiskolák körében éltek, tanítottak, vagy tanultak. Személyi adatok iskolánk múltjához. 1. Iskolánk igazgatói: Szlopnyay Elek 1720—1726, Halápy Konstantin 1726—27, Szlopnyay Elek 1727—29, Orlics Dániel 1729—-33, Demka Gáspár 1733—34, Szoroczkv Vince 1734—35, Demka Gáspár 1735-—36, Külley Kristóf 1736—40, Puhóczy Márton 1740—42, Molnár Máté 1742—44, Tapolcsányi Gergely 1744—46, Prileszky Mihály 1746—47, Rátav Egyed 1747—48, Orosz Zsigmond 1748—54, Tarr András 1754—55, Kónya Kristóf 1755—56, Léday Lénárd 1757—58, Perecz Emánuel 1758—60, Edeggel Boldizsár 1760—61, Valero Jakab Antal 1761—63, Tuschleitner Kajetán 1763—64, Cetto Benedek 1764—65, Szőlőssy Jenő 1765—66, Petrik Keresztélv 1766—68, Szomi Lajos 1768—69, Némethy Elek 1769—71, Volako Marceíl 1771- 72, Szeitz Antal 1772—75, Hegyi Vincze 1775—76, Temlényi Rémig 1776—87, Perczel Imre dr. theol. 1778—90, Mulay Konstantin 1790—93, Kossik Vazul 1793—96, Keszthelyi László 1796—1805, Peck Ágoston 1805—08, Gábrich István 1808—09, Jenovay János 1809—10, Preszburger Ferenc 1810—11, Hegyi József 1811—18, Náray Dávid 1,818—26, Deáky Károly 1826—32, Komjáthy József 1832—36, Molnár Mátyás 1836—44, Kardhordó Ambrus 1844—76, Sólyomi József 1876—1877. Illésházv János 1877—78, Harmath Gergely 1878—83, Vőneky