Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1942

Még egy rendkívüli dologról és eseményről kell itt beszámolnunk. Szentséges Atyánk, XII. Pius pápa, az egész emberiséget Szűz Mária szeplő­telen szívének ajánlotta föl. Ennek megfelelően intézetünk május 31-én, a Kegyesiskolák Anyjának ünnepén végezte el e fölajánlást, kérve a Béke Királynőjét, hogy eszközölje ki a világnak a békét, amely után a háború viha­rában megtépázott népek oly igen sóvárognak: békét igazságban, méltányos­ságban és Krisztus szeretetében. Ez alkalommal intézetünk növendékei taná­raikkal együtt szentmisét és szentbeszédet hallgattak. A magyar piarista Rend főnökének rendelete szerint ezután minden évben december 8-án meg­ismételjük fölajánlásunkat Szűz Mária szeplőtlen szívének. Görög katolikus növendékeink oktatását és lelki vezetését nagy oda­adással, hozzáértéssel és szeretettel Nyika Béla dr. gör. kat. hittanár látta el. Ő exhortálta és vezette növendékeit vasár- és ünnepnapokon, ősszel pedig hétköznapokon is a szentmisére. Nagyszerűen dolgozott az idén is a gör. kat. növendékekből szervezett Mária kongregáció. Szentgyónáshoz és szentáldozáshoz ugyanolyan buzgósággal járultak a görög, mint a római katolikus tanulók. Lelkigyakorlatukat együtt végezték. Református vallású tanulóinkat Magyar Bertalan tiszteletes úr taní­totta. Református tanulóink a katolikusok lelkigyakorlatával egy időben, március hónapban tartottak három csendes napot. Református tanulóink tagjai voltak a Soli Deo Glória vallásos egyesületnek. dr. Zernye József. Hazafias nevelés, ünnepélyek. Iskolánk többszázados hagyománya minden évben átfűtötte magyarrá nevelési munkánkat. Ebben az esztendőben ez a hatás különösen is elmé­lyült, mert a 300 éves rend jubileumi ünnepségei és csendes emlékzései egy­aránt szemléltették, hogy a három százados piarista építő munkában meny­nyire utat mutattak az ősök a hazaszeretetre és a magyar nép sorsával való törődésre. Vallásos triduum, önképzőköri pályatételek öntudatosították a magyar piarista múlt ipakodásait és eredményeit. Jubileumi előadásunkat pedig összekapcsoltuk a március 15-i hazafias ünnepéllyel és a felemelő múlt nagy jeleneteit más és más diákcsoport mutatta be, úgy hogy az egész ifjú­ság — régi gyakorlatukat folytatva — zömében is cselekvőleg vette ki részét az emlékezésből. íme a műsor: I. Hassler: Ünnepre jöttünk. Énekli az intézet énekkara II. Ünnepi beszé­det mond Kettesy Aladár dr. egyet, ta­nár, a Debreceni Piarista Diákszövetség­alelnöke. III. Rossa Ernő: Hálaadó-zsol­tár. Énekli az intézet énekkara. IV. A magyar piaristák háromszáz esztendeje. (Élőkép és jelenetek. Vitéz Geguss Ist­ván összefűző versét elmondja két re­gösdiák.) 1. A podolini diákok Egyfel­vonásos színmű. Irta: Sík Sándor. Elő­adják a 7. osztály növendékei. - Szünet. 2. A debreceni alapítás. Élőkép. Bemu­tatják a 8. és 3 osztály növendékei. 3. Az első magyar közigazgatási iskola megnyitása. Élőkép. Bemutatják a Október 6. E napot úgy szenteltük a tizenhárom hős magyar tábor­nok emlékének, hogy végigszemléltük a költészetünkben kifejezésre jutó egyetemes magyar fájdalmat. A műsor ez volt: Szenczi Molnár Albert: 137. zsoltár. Szavalta: Maros Miklós VIII. o. t., Pe­Szavalta: Gasper Attila VIII. o. t. töfi Sándor: Magyar vagyok. Szavalta: Kölcsey Ferenc: Zrinyi második éneke. Ámon Sándor VII. o. t, Vajda János: 22 piarista kereskedelmi középiskola diák­jai. 4. Megszületik a magyar Thália ! jelenet. Irta: Vass. Péter. Előadják az önképzőkör tagjai. 5. Csokonai Dugo­nicsnál. Drámai kép Irta: vitéz Geguss István. Előadják a 8. oszt. növendékei. 6. Erdősi Imre, Branyiszkó hőse. Elő­adják az Erdősi Imre-cserkészcsapat tagjai. 7. És mégis magyarok vagyunk. Jelenet a Bach korszakból. Bemutatják a 8. és 3. osztály növendékei. 8 Hódolat a rcndalapító Kalasanci Szent József előtt. V. Zárószavakat mond Zimányi Gyula, a magyar piaristarend íönöke. VI. Himnusz. Közös ének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom