Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1940

5 Mindezekkel kapcsolatban még két tényt kell tudomásulvenni. Két­ségtelen, hogy a fentebbi kérdésekkel csak az elit fog tudni behatóan, lelke­sedéssel és eredményesen foglalkozni. Az elit is csak lelkes és hozzáértő vezető segítségével. Viszont ha igaz az, hogy a mély és komoly magyarság­ismeret nem nélkülözheti azoknak tudomásulvételét, amiket magyarság­ismeret vagy magyarságtudomány néven foglaltunk össze, akkor valami­képnen ezt az anyagot az átlagnak is, vagy legalább a közepes tehot­ségűeknek is folyósítanunk kell legalább úgy, hogy a levegővel szívják magukba ezeket az igazságokat, mint annak idején pl. a függetlenségi mozgalmat. Mindezek alapján véleményünk szerint az önképzőkör rendeb ülésein kell lezajlani a) azoknak a próbálkozásoknak, amelyeket a serdülő fiú szel­lemi irányban végez akármilyen vonatkozásúak és irányúak ezek, de ame­lyek nem olyan kiemelkedők, hogy a szakosztályi munka válogatottjai közé emelkednének. Ugyanitt kell elvégeznünk b) magyarrá nevelésünknek azo­kat a pontjait, amelyek a tantárgyak keretébe nem férnek bele (ha össze­foglaló címet akarok mondani erre a feladatkörre, így fogalmazom: adjon feleleteket arra, milyen legyen a mai magyar ember életszemlélete. V. ö. még ezzel „A magyar öntudat kistükre" c. kiadványt.) És c) itt kell újból közkinccsé tenni azokat az értékeket, amelyek iskolánk önképzőkörének öt éves múltjában, ennek a múltnak ötéves anyagában megtalálhatók és folyósíthatok. Pl. a Debrecennel és környékével fogalkozó témák. (Ezek akár a régi jegyzőkönyvek alapján egy-egy közepes tehetségű és szor­galmas fiúnak is kioszthatók, mikor témáért jön a vezetőtanárhoz.) A szakosztályokban tanári vezetéssel azoknak a keveseknek kell tömörülniük, akik egészen kiemelkedő munkát tudnak folytatni. Itt való­ban az elitnevelés folyik. Ezek a szakosztályok: az irodalmi, kisebbségi, történelmi, néprajzi és regösszakosztály, a Kodály-kör, az idegennyelvek szakosztálya, benne a francia-kör és diáklevelezés. Természetesen ezekről a munkákról való beszámolóknak is szóhoz kell jutniok a teljes önképző­kör gyűlésein, időnként teljesen külön erre a célra szolgáló üléseken, eset­leg levente-összejöveteleken. A Szavalókör a kisénekkarral együtt az alsó osztályok önképzőköre. Elterelné a figyelmünket, ha részletesebben foglalkoznánk vele. A Hanák-kör voltaképpen az önképzőkör népszerű természettudományi szakosztálya, de éppen, mert népszerű, más jellegű, mint a többi szak­osztály. A kereskedelmi tagozat számára az önképzőkör gazdasági szak­osztálya lesz hivatva folyósítani és hozzáférhetőbbé tenni a keresz­tény üzletembernek azt az ideálját, amelyet gyakorlati irányú iskolatago­zatunkban célul kell kitűznünk. Ennek a gazdasági önképzőkörnek ne legyenek különleges szakosztályai, kiemelkedő tagjai azonban szóhoz jut­hatnak abban a cselekvő munkában, amelyet a diákkaptár, a pénz­tárak ellenőrzése és kezelése, a segélyzőegylet valóságos éltetése úgyis megkíván. Sőt megvan a lehetősége annak is, hogy a gimnázium önképző­körét, annak gyűléseit is látogathatja, akinek erre kedve és ideje van. A kereskedelmi tagozathoz tartozik a gyorsírókör csak mint az ön­képzőkörnek a gimnázisták számára is hozzáférhető szakosztálya. Közös panasz, hogy a Segélyző egylet egyszerűen könyvkölcsönző szervvé vált és megszűnt szélesebb értelemben vett diákjóléti intézménynek lenni. Pedig nem kétséges, hogy ilyenre szük­ség van. Nemcsak azért, mert nagyon sok szegény diák szorul a mostani lehetőségeknél nagyobbfokú segélyezésre, hanem azért, mert ez a segé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom