Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1935

van szüksége; munkát ne végezzen, mesterséges légzés is izgatja a tüdőt, tehát tilos. 4. A bőrre ható mérgek: a mustárd és az angol lewisit. A mustárdot, mely világos színű folyadék, a repülőgépekről a kívánt helyre lepermetezik. Maró égési sebeket okoznak, hatásuk csak néhány óra múlva érezhető; a ruhát, sőt gumit is átütik, a fába 30 mm., a téglába 10 mm.-nyíre hatolnak. A mérgezett helyen sok ideig megmaradhatnak, ilyen helyen áthaladva, cipőnkkel felszedhetjük és azon keresztül esetleg napok múlva kapjuk meg a mérgezést. Az álarc természeteden nem nyújt elég védelmet. Az impregnált gumiöltöny is legfeljebb 10 óráig használható. A megfertőzött ruhát el kell égetni. Oxidációs eljárással közömbösíthető a hatásuk. Kémiai kísérletek alapján meggyőződhetünk, hogy ezeket a mérges gázokat bizonyos kémiai anyagok ártalmatlanná teszik, sajnos, azonban nem mindegyiket (pl. ködöket, füstöket). Ez utóbbiakat más anyagok abszorbeálják és ezáltal teszik a levegőt újra használhatóvá. Mivel a mérges „gáz"-molekulák, illetve a levegőben elosztott részecskék igen különböző nagyságúak, azért nemcsak kémiai, de fizikai viselkedésük is nagyon különböző, ezért a gázálarccal való védekezés érdekében több problémát kell megoldani. A gázbombák veszélyét nagyon fokozza az, hogy néha már igen kis koncentráció esetében is hatékonyak. így pl. a könnyfakasztó chlor-acetophenon 0.3 mg/m

3 sűrűségnél már eléri az észrevehetőség alsó küszöbét, 4,5 mg/m

3-nél már elviselhetetlen. A difelinc'anarsen (légzőszervekre ható gáz) már 0,005 mg/m

3 koncentrációnál észrevehető, 0,25 mg/m

3-nél elviselhetetlen. Mindezek ellenére egy város, vagy csak kisebb kerület teljes megfertőzésére igen nagy mennyiségű gázra volna szükség. Az esetleges szél igen csökkenti hatásukat. Erős napsütésben gyorsan a magasba emelkednek. Esős időben a víz csökkenti hatásukat, úgy hogy sem szeles, sem napsütéses, sem esős időben nem érhető el megfelelő koncentráció. Tehát alig marad nap a támadások sikeres végzésére. így érthető, hogy meséknek kell tartanunk a gázháborúról elterjedt rémhíreket. Könnyű lenne példákon kimutatni, hogy a gázbombáknál sokkal veszedelmesebbek a nagyhatású robbanóbombák és a könnyű, tehát egyszerre nagy mennyiségben szállítható tüzbombák. Bár pl. Budapest belterületének (32 km

2) tüzbombákkal való alapos beszórása sem történhetne meg egy támadással, hanem kb. 10 napig tartó 100 drb. éjjeli és 25—30 drb. nappali bombázógép közös munkájának eredménye lehetne csak. A hadseregben kétféle légvédelmet ismernek: aktiv és paszsziv védelmet. Aktívnak a támadást nevezik, mellyel megelőzni igyekszenek az ellentámadást. Erre a célra szolgálnak részint a bombavetőgépek, részint a vadászgépek a légelhárító ütegekkel.