Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1934

gtj 1752—56. közt, pontosan nem ismert időben, nem ismert áron vették meg Takáts Nagy Mihály Varga utcai házát; a templomhoz harmadik dél felől. (1756. évi adófelvetés és Örökbevall. jkv. 1759 : 519. 1.) E telekszerzésekkel kapcsolatban három jelenség vonta magára figyelmemet. Egyik, hogy az adás-vételi szerződések legtöbbjét április havában kötötték. Véletlenség, avagy valami szándékosság okozta? Feltűnő, hogy a piaristák eme telekvásárlásai közül egyet sem vétettek be az örökbevallási jegyzőkönyvbe a maga idejében, sőt később sem. Vagy azért, mert ezt a vevők maguk sem kívánták, vagy mert a városi tanács felfogása szerint d holt kéz ingatlanszerzése törvényellenes volt. Nem kevésbé érdekes az, hogy a város XVII. századbeli adókönyvei tovább félszázadnál számontartották annak a nyolc cívisnek a nevét, akiktől, vagy akiknek utódaitól a kegyestanítórend birtokába vásárlás útján kerültek a Szent Anna és Varga utcai civilis fundusok. A. város ezt nem ok nélkül, nem kicsinyeskedésből cselekedte. Ugyanis a kegyesrendi társház — bizonyosan neki is meg volt erre a kellő okfejtése — következetesen kivonta magát a közteher viselése, közelebbről a királyi census fizetése alól, ellenére az ősi városi jognak, szokásoknak. Forrásom szerint 1737-től fogva tagadták meg a vásárolt telkeikre eső, egyenként 5 rh. frt. 28 kr., összesen évi 42 fr. 24 kr. királyi adót. Az 1756. évi Varga utcai adókönyvben csak 4—4 frt. volt előírva nevezett telek mindegyikére. Gróf Forgách kir. biztos 1774 márc. 15-én kelt decrétuma következtében a rend maga ajánlotta, hogy az 1051 rh. frt.-ra gyűlt hátralékot megfizeti. Azután rendesen fizette is. IV. FEJEZET. A kegyestanítórend telke több részre szakad, plébánia és elemi iskolák számára. Nemcsak Debrecen városiasabbá fejlődésének, hanem magának a debreceni róm. kat. egyház növekedésének, belső-külső erősödésének is természetes követelménye lett, hogy a templom és társház körül nagyobbára beépítetlenül hevert, leginkább kertészkedésre használt több ezer ölnyi kerített térség magasabbrendú feladatok szolgálatába állíttassék. Szőlőnek, gyümölcsösnek, konyhanövény termesztésre való földje amúgy is volt már a rendnek a Miklós utca végén fekvő Postakertben. Először, a mult század elején a plébánia számára kiszemelt Rozgonyi-ház udvara bővítése végett vágtak le 412 négyszögölet a rend telkéből. Ez pedig így történt: A debreceni róm. katolikusok lelkigondozását, parókiális igazgatását tudvalévőleg a kegyesrendi atyák teljesítették 1719-től 1807-ig. Ekkor az apostoli király felmentette őket e kötelesség alól és Molnár József zilahi plebánust nevezte ki debreceni lelkésszé, egyszersmind nagyváradi kanonokká. Ugyan-