Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1934

gtj A nyavalyás lakosok is —- teszi hozzá a városi jegyző — reprotestalnak. Károkat fogják keresni. 7. 1720. apr. 1. (Jkv. 136. 1.) Plébániának és egyéb accessolíumoknak kimutatott helyeknek újólag revisioja és megmutogntására, (hogy) tovább ne hánnyák a cövekeket, deputaltatnak Szabó György és Csatári István atyánkfiai. A tanács jegyzőkönyvében ez az utolsó határozat, amely a róm. kat. templom és parókia artikularis helye kijelölése felől intézkedik. Ez írás feladata csupán a kegyesrendi atyák telke kialakulásának és későbbi szétdaraboxásának megismertetése lévén, a templom, parókia, rendház és iskola építésével nem foglalkozik.

3 Aki ezekről és a kegyestanítórendről is tudni kíván egyet-mást, keresse elő Szűcs István: Debrecen város történetének III. kötetét (748—752 + 758—761. 11.), Zelizy Dániel: Debrecen város Egyetemes Leírásában Chilkó L. és Harmath Gergely cikkeit (359—377, + 434—445. 11.), Liszt Nándor és Sümeghi J. máiidézett könyvét; továbbá Cserhalmy Józseftől a debr. piarista gimnázium 1895 96. évi Értesítőjét. III. FEJEZET. A kegyestanítórend az ártikularis telket kibővíti. Telekszerzései Piac utcában. Telket örököl Várad utcában. Ismeretes már, hogy a kegyes atyák templomuk, rendházuk és iskolájuk közös telkének nagyobb részét a maguk pénzén vásárolgatták össze. Alighogy megtelepedtek, máris panaszosan emlegették, hogy rezidenciájuk szűk, szoros és keskeny, mindenképen elégtelen. Elek páter superior először — 1724 júl. 23-án — a városi tanácsnak „proponálta", hogy e bajt revideálja s gondolkozzék valami modalitásról, miképen bővíttessék a rezidenciájuk? 3 Az 1720. őszén megkezdett templomépítésre vonatkozólag a következő megjegyzéseket teszem: A debreceni róm. kat. egyház történetének írói egyetértőleg mondják, hogy az építkezést a város közelében, még pedig az egri egyházmegye területén romokban hevert középkori eredetű két templom tégláinak, köveinek felhasználásával kezdték meg. Melyik két templom volt ez? Chilkó a parlaghi és savósgúthi. Liszték a parlaghi és szepesi romokat nevezik meg. Mindkét templom falainak elhordásához az egri püspöki helynök, Foglár György adott engedélyt E'ek atyának 1720. szept. 5-én, aki. minthogy a debreceniek pénzért se vállalkoztak a fuvarczásra, kénytelen volt 12 ökröt. 2 nehéz szekeret, 4 lovat és kocsit szerezni be a tégla szállításához. Savósgúth nevű falu, illetőleg praedium sohasem volt Debrecen közelében. Hanem a sámsoni határban és ott Debrecen város birtokában van Savóskút nevű erdő és távolabb, Adonv és Acsád között fekszik ugyancsak Debrecen város Nagy- és Kis-Gúth nevű pusztabirtoka, egykor mindkettő templomos hely. A nagygúthi egyház románkori falai három oldalon még fennállanak. Szentélyét és a kisgúthi köríves apsisu templomocska fundamentumát 1913-ban feltártam. A nagygúthi templomrom, a zeleméri csonkatoronnval együtt egyedüli középkori műemlék, amely Debrecen város hajdani és mostani örökös és zálogos birtokain összeszámlált 36 vagy 37