Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1932

45tők. Lőw Gyulát azonban a V. K. M. október végén hasonló minőségben Nyíregyházára nevezte ki. Helyét Dercze Lajosvégzett tanárjelölt foglalta el. 4. Gyakorlati tanárképzés. Iskolánk a debreceni m. kir. Középiskolai Tanárképzőintézet egyik gyakorló iskolája. A gyakorlati tanárképzést az 1929. évi állami Szabályzat és Utasítás szerint végeztük. Pedagógiai vezető a reálgimnázium igazgatója. Ebben a tanévben tíz jelölt nyert intézetünkhöz beosztást, akik közül egy nem jelentkezett. A többi kilenc közül Szilágyi János latintörténelem szakos jelölt latinból az 1932. évi december hó 2-án a III. A., Fazekas Ferenc, Sámson László és Tóth István mat.-fizikaszakos jelöltek matematikából, ill. fizikából december 12-én az V., III. A. és VII. osztályban, Hanzély Lajos dr. latin-német szakos jelölt németből december 16-án a VII. osztályban, ugyanezen napon Nagy László latin-francia szakos jelölt a latinból a III. A. osztályban, Hoszták Borbála magyar-latin szakos jelölt magyarból 1933. évi március 9-én a III. A osztályban, Patay Miklós és Török Sándor mat.-fizika szakos jelöltek fizikából, ill. matematikából május 12-én azi V. illetve a VII. osztályban tartottak próbatanítást. Mindegyiken a Tanárképzőintézet részéről dr. Mitrovicsr Gyula egyetemi ny. r. tanár úr, Nagy László és Szilágyi János jelöltek próbatanításán ezenkívül dr. Szabó Dezső ny. r. tanár úr és Hoszták Borbála próbatanításán dr. Csiiry Bálint egyetemi ny. rk. tanár úr is megjelent, A próbatanításokat a Szabályzatban és Utasításban előírt értekezlet követte. 5. Tanári értekezletek az előírt időben éj módon tartattak meg. Az első félévi módszeres gyűlésen Bánszki Tamás kollégánk Művésznevelés a középiskolákban címen adott elő és dr. Pintér Mihály a matematikai összefoglalások vezető szempontjairól értekezett. A második félévi módszeres konferencia előadója az igazgató és dr. Rassovszky Kálmán volt. Az igazgató a gyermektanulmány gyakorlati fontosságát ismertette,. míg dr. Rassovszky Kálmán Az állampolgári nevelésről adott elő. 6. Valláserkölcsi nevelés. Az 1924. évi XI. törvénycikk határozottan megkívánja, hogy az iskola vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje a tanulót. Ez a törvény a piarista iskolának csupán eddigi eljárását szentesítette. Mi ugyanis timor Domini-re tanítottuk a ránkbízott ifjúságot már akkor is, amikor a törvény rideg betűje ezt még nem követelte meg. Rendünk szent alapítója írja egy alkalommal a nápolyi iskola vezetőjének : „ajánlom, hogy az iskolára nagy gondot viseljen, hogy az ifjúság a tudomány mellett az Ür félelmére is oktattassék. Tudják meg a tanítók, hogyha Isten tiszta szeretete vezérli őket, s csak valamit is átültettek az ifjak szivébe az Ür szeretetéből, az Isten százszorosan kárpótolja őbet«. Ezzel a magasabb célkitűzéssel a piarista nevelés megszabadul az u. n. pedagógiai naturalizmus tévutaitól és emberöltőről-emberöltőre változó iránycsillagaitól. Amint azonban természetfölötti a célunk, úgy az ezt megvalósító tevékenységünk sem lehet tisztán emberi. Szükséges-