Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1932

10 fellendülése korában, Péczely önképzőtársulatot alakított,

1

9 s az ifjúság költői hajlamainak felébresztésére kiadta előbb Németi Pál költeményeit, aztán a Pallas Debreczina-t, majd a társaság tagjainak legjava termékeit a Lant c. anthológiában. A Lant-ban nem találunk Aranytól egyetlen költeményt sem, pedig ebben az időben is foglalkozott verseléssel.

2

0 Dóczy szerint azért nincs a gyűjteményben Arany-vers, mert Arany nem helyeselte a Lant irányát. A Lant ekkortájban már nagyon szabadszájúvá vált. Olyan szavakat, kitételeket engedtek meg maguknak némelyek, amikre Arany nem egyszer rosszalólag csóválta fejét. Az iskolát mélyedett gót templomnak, a profeszszorokat kitelt idejű vén szakállasoknak nevezte.

2

1 Arany szabadelvű ember volt, de nagyon respektálta a kollégiumi szabályokat. A Lant-ot azonban csakhamar utolérte végzete : a negyedik kötettel megszűnt. A tanári kar ellentétbe került Péezelyvel. Eleinte a tanári üléseken folytak az összetűzések, később a nyilvánosságra kerültek : a helytartó tanács elé. * * Ha olykor alkalma nyilt, szétnézett a természetben. Kiment a Nagyerdőbe. Lefeküdt a. fűbe. A százados tölgyek hatalmas árnyékába. Félelemmel hallgatta a tisztáson fel-felbúgó méla furulya hangját s a millió hangos bogár zaját. Elmerengésében egynek érzi magát a nagy mindenséggel, saját lényét és érzéseit átviszi a nagy természetre. A mindenség, a suttogó erdő, az éneklő madár, a zümmögő bogár érzelmeinek rezonátorai voltak. Nézte játszi délibábjával a messzenyuló rónát. A zöld mezőt, a rengő vidéket. A természet határtalan szeretete a szó nemesebb értelmében vett pantheismussá válik. Ebben a tekintetben Turgenyevvel mutat rokonságot.

2

2 Kéky Aranynak ezt az egész életén végighúzódó patheisztikus természetszeretetét a debreceni évek legnagyobb jelentőségének tartja.

2

3 Télen is kiment olykor az erdőbe, egy kis fáért. A diákok kaptak ugyan fát, de kénytelenek voltak maguk is szerezni, mert az a fél öl, ami egy-egy szobának jutott, nem volt elegendő. Reszketett gyér köpenyében. Keze, arca égett a metsző hidegtől. Lehellete, mint cetfuvallta vízsugár, tornyosodott a kristály hóban. Az erdőben száz. fejsze csattogott : irtottak. A favágók a »vágás«-ban máglyát raktak. Odament Arany is s melegedett. 1

9 Kardos feltételezi hogy Arany eljárt a társaság üléseire s azokon nemcsak résztvett, hanem maga is olvasott fel költeményeket. Ilyen feltevése továbbá : Arany tagja lehetett a kántusnak, i. m. 109—110. 1. 2

0 Csokonai nyomán komikus eposzba kezd, rémes lovagregényeket, diákpáthosszal telt ódákat ír. Riedl Frigyes : Arany János. 4. 1. 2

1 Dóczy Jenő : i. m. : 198—199. 1. 2

2 Jancsó Benedek : A puszta befolyása a magyar költészetre. Koszorú. 1885. 21. szám. 2

3 Kéky La jos : Arany János pályakezdése. Beöthy Emlékkönyv. 324. lap.