Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1930

násukat és szent áldozásukat épületes és példaadó buzgósággal ifjúságunkkal közösen végezték. Valláserkölcsi szempontból Szent Imre nap előtt több szent beszéd kíséretében emlékeztünk meg az Árpádház liliomos széni hercegének élettörténetéről s erényeiről. Nov. 5-én az ifjúságunk szent áldozását intézetünk Szent Imre szobra előtt végezte a szent tiszteletére mondott szent mise keretében. Intézetünk előcsarnoka templommá változott, amelyben Debrecen középiskolás katholikus ifjúsága minden iskolából összegyűlve hallgatta meg az igazgató szavait, amellyel a magyar ifjúságot Szent Imre tiszteletére buzdította, akit a Mindenható az egcsz osztatlan magyar nemzet büszkeségének adott s minden magyar ifjú igaz példaképének állított a nemzet történetébe s az élet útjára. Ugyancsak Szent Imre szobrunk előtt mondottunk szent misét több alkalommal, amikor a Szent Anna templomból más ünnepi alkalom miatt — az első szentáldozók nagy tömege — iskolánk falai közé vonultunk az istentisztelet megtartására Debrecen összes katolikus diákjaival. Ünnepélyes szentmise, beszéd és szertartás között vezettük az első szentáldozáshoz ama kis növendékeinket, akik az Ür e nagy kegyelmében részesültek. Okt. és máj. havában hetenként egyszer a rózsafüzért imádkoztuk a szentmisék alatt hazánk sorsának jobbrafordulásáért. Február 24-én szentmise és könyörgés felajánlásával kértük az Ég segítségét Glycerius piarista-atya szentté avatásának kegyelméért. Az intézet vezetőségének nagy gondja volt, hogy minden felekezetű növendékünk a piarista-diák pontosságával jelenjék meg az áhítatossági gyakorlatokon, istentiszteleteken, ahonnan az életbe valláserkölcsileg gyarapodva tér vissza. Az igazgató a másvallásuak hittanóráit többször meglátogatta és hiitanvizsgájukat is. Az ifjúság lelki alkatához tartozik, hogy életéveiben némelykor hibák és botlások fordulnak elő. De e kivételes jelenséggel ellentétben, az ifjúság túlnyomó részének buzgósága és tisztasága a magyar boldog jövő reményét biztatóan mutatja. Mindenszentek napjának délutánján hivatásos munkájukat befejező eleink sírjánál kegyeletes ünnepet tartottunk. A kegyelet és hála érzeimeit énekek, szavalat, emlékbeszéd s imádság keretében róttuk le. A kegyelet vezetett bennünket s a hazafiúi érzés halottak napján s a májusi hősök-vasárnapján, amely napokon hősi halottaink emlékének vallásos buzgósággal áldoztunk. Mindkét alkalommal hősi halottaink emlékműve előtt hazafias ünnepet tartottunk. A jövő nemzedék hazafias érzésének fokozására szolgált, hogy a piarista öregdiákok szövetsége koszorút helyezett az emlékműre, egy-egy diákszövetségi tag pedig tanulságos és hazafias beszédet tartott, amelyet intézetünk növendékei nagy lelki örömmel és épületes odaadással hallgattak. Halottak napján Diezig Géza kereskedelmi iskolai tanár, a májusi hősök napján pedig Schütz Ernő alezredes öregdiáktársunk mondotta az emlékbeszédet. Mindkét beszédet értesítőnk más lapján közöljük. Emlékművünk előtt fehér őszirózsa s virágerdő virult az intézet ifjúságának kegyelete s hálás megemlékezése jeléül.