Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1930

INTÉZETÜNK MÚLTJA. e/© II e/a z a ház volt iskolánk régi hajléka, amely e képen a műemlékszerű templom mellett húzódik meg. Két­százesztendős a múltja, sőt annál is több már né­hány évvel. Ebben az egyszerű házban talált ott­honra a piarista iskola. 1921. júniusában ünnepelte a tanítványok és tisztelők nagy serege kétszázéves szép múltjának emlékét. Ideális törekvés, nemes lel­kesedés, hazafias érzés vert tanyát e falak között, amely alapí­tását Bakó János felszentelt püspök és Csáky Imre gróf nagy­váradi biboros-püspök bőkezűségének köszöni. A működésének harmadik századát megért intézet alapítója piarista-diák. Az alapítás nemcsak a tanítvány hálájának maradandó jele, hanem a keresztény és hazafias nevelés megbecsülőjének s előmozdí­tójának történeti tette is. A jó piarista atyák pedig örömmel mennek minden helyre, ahol magasztos hivatásukkal az ember nevelésének és tanításának szent ügyét szolgálhatják. 1719. ja­nuár 17. az a történeti dátum, amikor Szlopnyai Elek első piaristaként Debrecenbe jön. S a — Scholae Piae — kapúi két év múltával megnyílnak, hogy befogadják mindazokat, akik a tudomány ismereteiben s a jámborság gyarapodásában keresik földi életük boldogságát. Az iskola gyorsan fejlődik. Halápy Szilárd és Szlopnyai Elek kultúrmunkája általános tiszteletet szerez e kegyes iskolának. — Az előítélet a szerzetes iskolával szemben lassan eloszlik, a tanulók száma évről-évre nő. Kezdet­ben az iskola növendékei öt csoportra oszlanak. 1724-ben már hat csoportban tanulnak a Scholae Piae növendékei. Az iskola neve, híre túlszárnyalja e város határát. így kerül Koháry István bőkezűségéből intézetünk mellé a konviktus, amelyet azonban II. József feloszlat. Az intézetben egyre tevékenyebb és hatásosabb élet folyik. A sajátos piarista pedagógia hamaro­san fejlődésnek indul s ennek hatását sok helyen érzik. A taní­tás gondját különösen a magyar nyelv és a reális tárgyak adják. Mintha együtt született volna meg a piarista iskolával ez a szép mondás: »Nyelvében él a nemzet!« — noha ezt egy századdal később formulázta Révai Miklós piarista — úgy ha­tott a debreceni piaristák tanításának magyaros iránya. — Az iskolai drámák termékeny talajra találnak az intézetben. — Az intézet félszázados működése után három osztályú, 1789-ben pedig öt tanárral ötosztályú lesz. 1824-ben Debrecen város az intézet hatodik osztályát a saját költségén nyitja meg. Ez a körülmény ékesen tolmácsolja az intézet munkájának elismeré­sét. 1811-ben tűzvész áldozata iskolánk. De az előadás nem szü­netel egy napot sem. A tanárok saját szobáikban tanítanak, amíg 1818-ban az iskola újraépül. 1834-ben a nagyváradi püspök, a káptalan, a kegyesrend s Debrecen városa teremti újjá a földrengéstől megrongált iskolát, amely a szabadságharc idejében ismét a tanárok szobáiba szorul. Az intézet a Thun­rendszer értelmében négyosztályú lesz. A fátyolos idők múltá­val azonban a fokozódó igények, a tanulók számának erős növe­IL E_ e/3 e/3 le/a

Next

/
Oldalképek
Tartalom