Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1929

Magyar Iif júság neked élned, virágoznod, boldogulnod kell, elhervadnod, elpusztulnod nem szabad. Olyan világod legyen csak, ahol ragyogó eszmék izzanak, hol tiszta meleg érzelmek fakadnak, hol nemes, küzködő, nagy gondolatok, vágyak törtetnek. Piarista jó Tanáraitok életet, a boldog élet elemeit akarják lehozni rátok a magasból, hogy ezen a vérrel öntözött, ágyúgolyótól felszántott, emberhússal etetett földön Ti legyetek a virág, kiken az Isten szeme megakadjon. Magyar Ifjak ! Ti az élet tavaszában, az erőszerzés, jellemképzés nyarában álltok, életetek legfontosabb korszakát élitek. Aki tavaszban áll, annak lelke friss legyen és harmatos, aki az erőszerzés, az átalakulás nyarát éli, annak szive teljék el nagy hivatásának érzetével. Az utolsó, a halálraítélt népek közé akartak bennünket lökni és mégis kimászunk a megásott sirból: a nemzetfenntartó erények mégis csak legyőzik a nemzetsorvaszító hibákat. Higyjetek, dolgozzatok, bízzatok, lesz tavasz, lesz élet, lesz magyar feltámadás! Mert a legnagyobb csapás sem ok, hogy a kishitű csüggedésnek dermesztő zúzmarája ülje meg a magyar lelkeket. Az élniakarásnak, az élnitudásnak az útja nem a kétségbeesés. Istenemre mondom a csüggedést nem ismertem soha. Ez volt Deák Ferenc önérzettel vallott hite. A nagy megpróbáltatások leverő idejében q nemzeti lélek teljes erejével visszhangozzuk Deák önérzettel vallott hitét: Istenünkre mondjuk, hogy a csüggedést nem ismerjük, nem fogjuk ismerni soha. Kedves Tanulóifjúság! Ha az ember végiglapozza a magyar nemzetnek annyi fénnyel, árnnyal, annyi ellentétes be nyomással, annyi elszomorító és büszkévé tevő emlékkel gazdag történelmét, lehetetlen bizonyos elfogódással nem látni, miként következnek e történelemnek legsötétebb lapjai után az újjáébredésnek, az újraeszmélésnek, a nemzeti élet újabb, tisztultabb feltámadásának derűs napjai. Nem veszhet el egy nemzet, amelynek halhatatlan hősei, szent vértanúi, nagy királyai, lánglelkű szabadsághősei, tündérmeséket látó írói és örök életű igazságokat felfedező tudósai voltak. Mi ami életünk minden balgasága, bűne, hitványsága és tévedése ezeknek a dicsőknek erejéhez, nagyságához képest. Mi hibáinkért vezekelhetünk, ami örök, halhatatlan az a nemzet. Tanuljunk a történelemből. Óh hányszor húzták már meg a lélekharangot felettünk. Hányszor ült már rajtunk az ellenség századokon át, de amikor újból egymásra találva öszszefogtunk, leráztunk minden igát, széttörtünk minden rabbilincset és szabaddá lettünk. Ehhez segítsen minket újból a magyarok Istene. És Ti Magyar Ifjak és minden eljövendő, aki ehhez az emléktáblához igaz szívvel járul, azzal a meggyőződéssel tekintsenek fel rá, hogy amíg lesznek a nemzetnek vértanúi, hősei, kristályjellemei, és amíg azok emléke szent lesz előtte, addig Kelet és Nyugat határmesgyéjén állni fog a nemzet vészben, viharban és általotok majd még napsütésben is rendületlenül! Dicsőség, áldás és tisztesség a hősöknek! :28