Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1926

iskola életét élte, mert annak emlékétől szabadulni soha sem tu­dott. Munkakedve mindenüvé elkísérte s boldog volt, ha játszó gyermekcsoportot látott. Ezenkívül az imádság volt lelke bol­dogsága. Lelkét az iskola emléke s a jó Isten között osztotta meg. Fölemelt fővel nézhetett végig életén, amelynek tartalmat az Isten és felebarát iránt lerótt kötelességek szakadatlan sora adott. Intézetünknek Cserhalmy József igazgató halála után féléven át vezető igazgatója volt. E ténykedésével nevét intéze­tünk történetébe mélyebben bevéste. Tagja volt a főgimnázium ügyeit intéző bizottságnak is. A tudományos mozgalmak még késői korában sem kerülték ki figyelmét. Csodálatos érdeklődés­sel fordult a közélet minden megnyilvánulása felé. Kritikai éllel — a termékeny szellem e legszebb megnyilatkozásával — kísért mindent utolsó napjáig. Amit megboldogult rendtársunkról elmondottunk, ez nem csupán a holt ember dicsérete, hanem az érdemes élet elismerő méltatása. Legjobban mutatja ezt a társadalom részvéte, amely kartársunk halálakor igaz melegséggel jutott kifejezésre. Vas Károly alakját, múltját, működését, szerető lelkét, ta­nári kiválóságát, vallásos buzgóságát megkapó közvetlenséggel méltányolták, amint emléke a lelkekben élt s meghalt rend társunk magát a szivekbe bevéste. Halálával az emberek tekintete elől városunk egy általáno­san becsült és közszeretetben álló alakja tünt el, akit a város kulturális működésének teréről harminc esztendő beláthatatlan diákserege ismert és tisztelt, akinek minden tagjában a szeretet élt s akit a krisztusi gondolatok teljesen eltöltöttek. Alakja, egyénisége rendházunkkal összeforrt. Tanártársunk emlékét szeretettel őrizzük s imádkozzuk szá­mára az örökkévalóságot, mint nehéz munkájának kiérdemelt jutalmát. íM«i 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom