Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1924

Oí. csapást mért az épüle're, de Lajcsák Ferenc nagyváradi püspök, a káptalan, a kegyesrend és Debrecen város bőkezűségéből, illetőleg hozzájárulásából ismét rendbe jött az iskola épülete a következő felirattal : Scholae piae renovatae 1835. Az 1848—49-iki szabadságharc alatt a tanitás ismét a tanárok szobáiba szorul, utána az orosz katonák okozta kárt a város fedezi. Az elnyomatás korában a Thun rendszer értelmében 4 osztályú algimnázium lett intézetünk. Így a 80-as évek végén már szűknek bizonyult a kis iskola épület a tanulók számának folytonos növekedésével. Iskolánk további fejlesztésének ügyét Szakszó Rezső debreceni prépost-plébános karolta fel először és Wolafka Nándor c. püspök, a finom lelkű piarista tanítvány Váradi igazgatóval vitte dűlőre. Végül is Schlauch Lőrinc biboros s a kisprépos'ság adománya, Debrecen város hozzájárulása és az államsegély megvalósították a mai főgimnázium tervét. Az 1899-1900. tanévben megnyílt az V. osztály. 1903-ban készült el a mai épület, amellyel révbe jutott az a sok nemes törekvés, amely a debreceni piarista főgimnázium felállítását célozta. Az 1903—3. tanévben már teljes 8 osztályú főgimnázium lett. Intézetünk története nem lenne teljes, ha külön meg nem emiitnök, hogy Kardhordó Ambrus volt legtovább igazgatója (32 évig : 1844-45—1875-6), aki, ámbár csendes ember volt, mégis a legkeményebben ellenállt az elnyomatás" éveiben a germanizációnak, sőt egy esetben nyíltan szembe is szállt Benedek altábornaggyal Horváth Mihály történelemkönyve érdekében. Az ő nyugalomba vonulása utáni év is nevezetes, ekkor (1876—7.) kezdett a kegyes tanitórend világi tanárokat alkalmazni a rendi tanárhiány pótlására. Még 3 nevezetesebb dátuma van iskolánk történetének: Az önképzőkör (1903.) és a segélyző egyesület (1905.) megalakulása, nemkülönben a főgimnázium zászló-szentelése. (1907.) Iskolánk nevezetesebb igazgatói : Szlopnyai Elek, Halápy Szilárd (jeles iró), Tapolcsányi Gergely (iró), Orosz Zsigmond (mind a négy később rendfőnök), Volakó Marcel, Tuschleitner Kajetán, Cetto Benedek, Hennyei Vince, Temlényi Rémig, Percei Imre (később egyetemi tanár, majd rendfőnök), Mulay Szilárd, Keszthelyi László (Newton tanainak első hirdetője hazánkban,) Peck Ágoston, Hegyi József, Váradi Károly (később főigazgató), Jászai Rezső, Lóky Béla. Nevezetesebb tanárai : Lihan Paulin, (Hájos) Gáspár Poór Kajetán, Egerváry Ignác (iró, később rendfőnök), Grosser János (jeles szónok' és tudós, később rendfőnök), Spányik Glicér (jeles történetíró, szónok és pedagógiai iró), Szeitl József, Ribianszky Adolf, Bolgár Mihály, Békefy Károly, Dengi János (világi taáár), Varjú János (művelődés történész), Ormándy Miklós, Pintér Pál (mindkettő természettudós), Titz Antal. A jelesebb tanítványok közül kiemeljük a következőket: Simonyi József huszáróbester, Barna Ferdinánd filológus, író, Szmrecsányi Lajos egri érsek, Spett (Szentannai) Gyula kanonok, iró, Csengeri János egyetemi tanár, Vojnovich Géza iró.