Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1923

7 lett öt tanárral, mivel a 3 nyelvészeti osztályhoz járult a költészeti és szónoki osztály. A helytartótanács rendelete 1806-ban a grammatikai osztályok számát négyre emelte és ig.v intézetünknek is 6 osztályból kellett állnia. Azonban a szűk anyagi körülmények miatt a gimnázium ezután is csak 5 osztályból állott s az első osztályt az elemi iskola legmagasabb osztálya pótolta, amíg Debrecen város 1824-ben megnyitotta a hiányzó osztályt saját költségén. Az intézet épülete 1811-ben leégett, azonban a tanítás a tanárok szobáiban folyt tovább, de már 1818-ban a helytartótanács és más jószívű emberek adakozásából az iskola újra felépült. Alig hozták helyre 1824-ben Vurum püspök, Láng és Bernátfy kanonokok adományából a megrongált tetőzetet, az 1834-iki földrengés ismét sú lyos csapást mért az épületre, de Lajcsák Ferenc nagyváradi püspök, a káptalan, a kegyesrend és Debrecen város bőkezűségéből, illetőleg hozzájárulásából ismét rendbe jött az iskola épülete a következő felirattal: Scliolae piae renovatae 1835. Az 1848—49-iki szabadságharc alatt a tanítás ismét a tanárok szobáiba szorul, utána az orosz katonák okozta kárt a város fedezi. Az elnyomatás korában a Tliun rendszer értelmében 4 osztályú algimnázium lett intézetünk. így a 80-as évek végén már szűknek bizonyult a kis iskola épület a tanulók számának folytonos növekedésével. Iskolánk további fejlesztésének ügyét Szakszó Rezső debreceni prépost-plébános karolta fel először és Wolpfka Nándor c. püspök, a finom lelkű piarista tanítvány Váradi igazgatóval vitte dűlőre. Végül is Schlauch Lőrinc biboros s a kisprépostság adománya, Debrecen város hozzájárulása és az államsegély megvalósították a mai főgimnázium tervét. Az 1899—1900. tanévben megnyílt az V. osztáy. 1903 ban készült el a mai épület, amellyel révbe jutott az a sok nemes törekvés, amely a debreceni piarista főgimnázium felállítását célozta. Az 1902—3. tanévben már teljes 8 osztályú főgimn.' lett. Intézetünk története nem lenne teljes, ha külön meg nem említnők, hogy Kardhordó Ambrus volt legtovább igazgatója (32 évig: 1844-45—1875-6.), aki, ámbár csendes ember volt, mégis a legkeményebben ellenállt az elnyomatás éveiben a germanizációnak, sőt egy esetben nyíltan szembe is szállt Benedek altábornaggyal Horváth Mihály történelem könyve érdekében. Az ő nyugalomba vonulása utáni év is nevezetes, ekkor (1876—7.) kezdett a kegyes tanítórend világi tanárokat alkalmazni a rendi tanárhiány pótlására. Még 3 nevezetesebb dátuma van iskolánk történetének : Az önképzőkör (1903.) ós a segélyzőegyesiilet (1905.) megalakulása, nemkülönben a főgimn. zászló-szentelése. (1907.) Iskolánk nevezetesebb igazgatói: Szlopnya; Eh'k, Halápy Szi 16rd (jeles íi^ó), Tapolcsányi Gergely (író), Orosz Zsigmond (mind a négy később rendfőnök), Volakó Marcel, Tuschleitner Kajetán, Cettó Benedek, Hennyei Vince, Temlényi Rémig, Percei Imre (később egyetemi tanár, majd rendfőnök), Mulay Szilárd, Keszthelyi László (Newton tanainak első hirdetője hazánkban,) Peck Ágoston, Hegyi József, Váradi Károly (később főigazgató), Jászai Rezső, Lóky Béla. Nevezetesebb tanárai : Lilian Paulin, (Hájos) Gáspár, Poór Kajetán, Egerváry Ignác (író, később rendfőnök), Grosser János (jeles szónok és tudós, később rendfőnök), Spányik Glicér (jeles törté-