Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1923

Gróf Széchényi Miklós 1868 január 6. — 1923. december 1. Az ősi váradi egyházmegye nagynevű püspöke nincs többé közöttünk. Elhunyta míg egyrészt nagy vesztesége az egyház­nak, de vesztesége egyúttal sorsűldözte szegény hazánknak is. Legalább nagy vonásokban bemutatjuk pályafutását, hogy azt olvasva lelkünkben feléledjen az' Isten félelme, nemes elhatáro­zások lángja s a törhetetlen hazaszeretet. Körülbelül ezek vol­tak az ő jellemének is kimagasló vonásai. Az Isten félelmének, a benső vallásos élet megteremtésének előmozdítása érdekében nem kímélt semmi áldozatot sem. Valódi misszionárius volt, ki­nek igazgatása alatt a hitélet nagyban megerősödöt. Kormány­zatát főpásztori bölcsesség jellemezte, kijiez bizalommal fordul­hatott mindten papja és hívője egyaránt, akiken csak segíthetett, segített mindenkin. Működésének eszményei voltak az Űr háza, a művészet, a művelődés fejlesztése s a hazához való törhetetlen ragaszkodás. 1868 június 6-án született Sopronban. Szülei Jenő gróf és Erdődy Henriette grófnő. Tanulmányai elvégzése után Zalka János dr. győri püspök felvette növendékei közé. 1889-ben alszerpáppá szentelték s tanulmányi felügyelővé nevezték ki. Fiatal kora miatt csak 1890-ben szentelték fel áldozópappá s két évig Kismartonban káplán volt. 1892-ben prímási levéltáros, majd magántitkár lett. Ez időben nyerte el a jaáki apátságot, amikor is erős kritikával és történeti hűséggel, a templom mű­vészi méltatásával megírta a jaáki apátság történetét. 1896— 904-ig restauráltatta a régi templomot, mely után felszentelte a nagyhírű szentegyházat. 1894-ben doktorrá avatták, ez időben írta meg másik nagy munkáját : A lelkészi kongrua ügye 1885 —1895. 1898-ban a bécsi Pázmáneum igazgatójává nevezték ki, mely alatt egyúttal esztergomi kanonokká is lesz. Két év alatt megépíttette a Pázmáneum monumentális épületét, amiért nagy érdemei elismeréséül 1900-ban XIII. Leo pápai házi fő­papjává nevezte ki. 1901-ben győri püspök lett s 1910-ben a ki­rály v. belső titkos tanácsosává nevezte ki. Növendék papjai számára új papnevelő intézetet emeltet s hogy a középosztály művelődését előmozdítsa ugyanott tanítóképző internátust s táp­intézetet létesített, melyekben 200-nál több tanuló nyerte meg az érvényesülés alapjait. Rendezte még itt a papi nyugdíj ügyet megvijíttatta a székesegyházat. Mindezen érdemei elismeréséül 1911-ben nagyváradi püspökké nevezték ki, ahol anyagiakban megerősödve hamarosan megkezdi tanügyi, egyesületi, gazdasá­gi, hitéleti, építészeti és művészeti áldásos működését. Tíznél több templom és iskola hirdeti nevét, hadiárvaház köszönheti neki létét, de mégis leghatalmasabb tevékenysége volt a Szent

Next

/
Oldalképek
Tartalom