Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1923
Gróf Széchényi Miklós 1868 január 6. — 1923. december 1. Az ősi váradi egyházmegye nagynevű püspöke nincs többé közöttünk. Elhunyta míg egyrészt nagy vesztesége az egyháznak, de vesztesége egyúttal sorsűldözte szegény hazánknak is. Legalább nagy vonásokban bemutatjuk pályafutását, hogy azt olvasva lelkünkben feléledjen az' Isten félelme, nemes elhatározások lángja s a törhetetlen hazaszeretet. Körülbelül ezek voltak az ő jellemének is kimagasló vonásai. Az Isten félelmének, a benső vallásos élet megteremtésének előmozdítása érdekében nem kímélt semmi áldozatot sem. Valódi misszionárius volt, kinek igazgatása alatt a hitélet nagyban megerősödöt. Kormányzatát főpásztori bölcsesség jellemezte, kijiez bizalommal fordulhatott mindten papja és hívője egyaránt, akiken csak segíthetett, segített mindenkin. Működésének eszményei voltak az Űr háza, a művészet, a művelődés fejlesztése s a hazához való törhetetlen ragaszkodás. 1868 június 6-án született Sopronban. Szülei Jenő gróf és Erdődy Henriette grófnő. Tanulmányai elvégzése után Zalka János dr. győri püspök felvette növendékei közé. 1889-ben alszerpáppá szentelték s tanulmányi felügyelővé nevezték ki. Fiatal kora miatt csak 1890-ben szentelték fel áldozópappá s két évig Kismartonban káplán volt. 1892-ben prímási levéltáros, majd magántitkár lett. Ez időben nyerte el a jaáki apátságot, amikor is erős kritikával és történeti hűséggel, a templom művészi méltatásával megírta a jaáki apátság történetét. 1896— 904-ig restauráltatta a régi templomot, mely után felszentelte a nagyhírű szentegyházat. 1894-ben doktorrá avatták, ez időben írta meg másik nagy munkáját : A lelkészi kongrua ügye 1885 —1895. 1898-ban a bécsi Pázmáneum igazgatójává nevezték ki, mely alatt egyúttal esztergomi kanonokká is lesz. Két év alatt megépíttette a Pázmáneum monumentális épületét, amiért nagy érdemei elismeréséül 1900-ban XIII. Leo pápai házi főpapjává nevezte ki. 1901-ben győri püspök lett s 1910-ben a király v. belső titkos tanácsosává nevezte ki. Növendék papjai számára új papnevelő intézetet emeltet s hogy a középosztály művelődését előmozdítsa ugyanott tanítóképző internátust s tápintézetet létesített, melyekben 200-nál több tanuló nyerte meg az érvényesülés alapjait. Rendezte még itt a papi nyugdíj ügyet megvijíttatta a székesegyházat. Mindezen érdemei elismeréséül 1911-ben nagyváradi püspökké nevezték ki, ahol anyagiakban megerősödve hamarosan megkezdi tanügyi, egyesületi, gazdasági, hitéleti, építészeti és művészeti áldásos működését. Tíznél több templom és iskola hirdeti nevét, hadiárvaház köszönheti neki létét, de mégis leghatalmasabb tevékenysége volt a Szent