Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1922

4 Bernátfy kanonokok adományából a megrongált tetőzetet, az 1834-iki földrengés ismét súlyos csapást mért az épületre, de Lajcsik Ferenc nagyváradi püspök, a káptalan, a kegyesrend és Debreczen város bőkezűségéből, illetőleg hozzájárulásából ismét rendbe jött az iskola épülete a következő felirattal: Scholae piae renovatae 1835. Az 1848—9-iki szabadságharc alatt a tanítás ismét a tanárok szobáiba szorul, utána az orosz katonák okozta kárt a város fedezi. Az elnyomatás korában a Thun rendszer értelmében 4 osztályú algimnázium lett intézetüuk. így a 80-as évek végén már szűknek bizonyult a kis iskolaépület a tanulók számának folytonos növekedésével. Iskolánk további fejlesztésének ügyét Szakszó Rezső debreceni prépost-plébános karolta fel először és Wolafka Nándor c. püspök, a finom lelkii piarista tanítvány Váradi igazgatóval vitte dűlőre. Végül is Schlauch Lőrinc biboros és a kisprépostság adománya, Debreczen város hozzájárulása és az államsegély megvalósították a mai főgimnázium tervét. Az 1899—4900 tanévben megnyílt az V. osztály. 1903-ban készült el a mai épület, amellyel révbe jutott az a sok nemes törekvés, amely a debreceni piarista főgimn felállítását célozta. Az 1902—3. tanévben már teljes 8 osztályú főgimn. lett. Intézetünk története nem lenne teljes, ha külön meg nem emlitenők, hogy Kardhordó Ambrus volt legtovább igazgatója (32 évig: 1844/45—1875/6.), aki, ámbár csendes ember volt, mégis a legkeményebben ellenállt az elnyomatás éveiben a germanizációnak, sőt egy esetben nyíltan szembe is szállt Benedek altábornaggyal Horváth Mihály történelem könyve érdekében. Az ő nyugalomba vonulása utáni év is nevezetes, ekkor (1876—7.) kezdett a kegyestanitórend világi tanárokat alkalmazni a rendi tanárhiány pótlására. Még 3 nevezetesebb dátuma van iskolánk történetének: Az önképzőkör (1903.) és a segélyzőegyesiilet (1905.) megalakulása, nemkülönben a' főgimn. zászlószentelése (1907 ) Iskolánk nevezetesebb igazgatói: Szlopnyai Elek, Halápy Szilárd (jeles irö), Topolcsányi Gergely (iró), Orosz Zsigmond (mind a négy később rendfőnök), Léday Lénárt, Valero Jakab (később rendfőnök), Volakó Marcel, Tuschleitner Kajetán, Cetto Benedek, Hennyei Vince, Temlényi Rémig, Percei Imre (később egyetemi tanár, majd rendfőnök), Mutay Szilárd, Keszthelyi László (Newton tanainak első hirdetője hazánkban), Peck Ágoston, Hegyi József, Náray Dávid, Kardhordó Ambrus, Sólyomi József, Cserhalmy József, Váradi Károly (később főigazgató), Jászai Rezső, Lóky Béla. Nevezetesebb tanárai: Lihan Paulin, Hajós Gáspár, Poór Kajetán, Egerváry Ignác (iró, később rendfőnök) Grosser János (jeles szónok és tudós, később rendfőnök), Spányik Glicér (jeles történetiró, szónok és pedagógiai iró), Szeitl József, Polák Ede (jeles természettudós) Horváth Pius, Matusik János, Ribianszky Adolf, Bolgár Mihály, Békefy Károly, Dengi János (világi tanár), Varjú János (művelődés történész), Ormándy Miklós, Pintér Pál (mindkettő természettudós), Titz Antal A jelesebb tanítványok közül kiemeljük a következőket;