Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1912

10 tatni és működését magyarázatokkal érthetővé tenni. A várban a bemenettel szemben levő főépületet néztük meg, melyet 1596ban építettek, de belsejét legújabban átalakították. A növendékpapság kápolnája, a könyvtár érdemes arra, hogy időt szenteljünk nek'. A várfokról kínálkozó kilátás is nagyszerű, mert az egész környék változatos képében gyönvörködhet szemünk. A püspöki székesegyházat vettük most sorba; görögös épület, két torony díszíti; belseje igen sajátságosnak tünt fel azok előtt, kik még görög szertartású püspöki templomot nem láttak. Nevezetesen igen hatásosak a díszítései,az„ikonosztázion",vagyis azon hatalmas fal a főoltár előtt, mely szebbnél-szebb képekkel emeli a hívő lélek áhítatát a Magasságbeli felé. Még az agyagipari iskolát és a kaolintisztító gyárat kerestük fel, ahonnan a város kies üdülőhelyére, a Széchenyi-ligetbe mentünk. A liget árnyas fái alól a Rákóczi-utcán keresztül a főerdészi lakot útbaejtve a régies vármegyeházat látogattuk meg. Két modernebb szállodáját a Bercsényi és Korona nevűeket sem mellőztük el. Az új zsinagóga előtt eltöltött pár perc sem veszett kárba, mert érdekes építészeti stylusát megmagyaráztuk növendékeinknek. A magunk elé tűzött célnak eleget tevén lassú menetben az állomás felé indultunk. Miután a jövet magunkkal hozott csomagjainkat kiváltottuk, az öt óra után induló vonatban elhelyezkedtünk. Egy búcsú tekintetet vetettünk az elhagyott városra, azután vonatunkkal mind távolabb mentünk tőle. Útközben a tapasztaltakat ifjaink meghányták-vetették, majd énekelni kezdtek; így alig vettük észre, hogy mily hosszú útat tettünk meg, mert tíz óra 20 percet láttunk óránkon, midőn a vonatunk nagyot horkantva a debreczeni állomás pályaháza előtt megállott. Tanulóink hazamenet elmondhatták, hogy e napot el nem vesztették, sőt hasznos ismeretekben, tapasztalatokban gyarapodva megnyerték. A harmadik és nagyszabású tanulmányi utunkat Bécsbe (Wien) tettük, a császári városba, még pedig 1913 április utolsó négy napján, azaz 26-ától 30-ig. A tanulmányúton a vezetőtanáron kíviil jelen volt még két tanár Suller János, Balogh Adolf, és 26 növendék. Az előzetes tudnivalókat és a szükséges tájékoztatást április 25-én délután közöltük tanulóinkkal azon célból, hogy ne minden előismeret nélkül keljenek a hosszú útra. Másfelől az is irányította eljárásunkat, hogy az ifjak figyelmét