Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1911

7 dott évben Dózsa György 4000 paraszttal ostromolta, de kézzelfogható siker nélkül. A mohácsi vész után ide gyűlt össze az a 32 főúr, kik a Szapolyait királlyá választó országgyűlést egybehívták. Sziapolyainak a Ferdinánd ellen viselt háborúiban ez volt főhadiszállása: itt őriztette a „Szent koronát" is. A nemzeti felkeléseknél mindenkor fontos támpontot képezett; Bethlen Gábor 1627-ben Tokaj várában kötötte meg az országos békét, sokáig nejével együtt benne lakott, sőt halála után neje, Brandenburgi Katalin 1640-ig, második férjhezmeneteléig birtokolja. A Hnczi békében I. Rákóczi György nyeri ezen erősséget, amelyet fontossága miatt ujabb erődítésekkel lát el. 111. Ferdinánd német őrséget helyez bele, ezt a kellemetlen csapatot I. Rákóczi Ferenc nem tudja kiűzni. Thököly 1683-ban mégis elfoglalja, de a magyarság e menedékét a felszabadító hadjáratok folyamán Petneházy tábornok I. Lipótnak adta át. Bercsényi 1703-ban ismételten a magyarok kezei közé kerítette; II. Rákóczi Ferenc innen indította meg felkelését, itten bontotta ki a szabadság zászlaját. 1705-ben azonban épen ő volt az, aki teljesen széthányatta köveit, hogy németnek támaszul ne szolgálhasson. Azóta is a legutóbbi szabadságharcunkban is fontos események színteréül szolgál. Tanulóink szemében e fontos múlton kívül, ha a régi ágyuk nem ötlöttek is a jelen alkalommal, de más sajátságos gép vonta magára figyelmüket, ez a gép a viharágyu, mely nem az emberi ellenség, hanem a légi ellenfél, a jeges felhő eltávolítására szolgál. A további nevezetes hely a szintén Anonymusná! említett Tarczal, mely Tokaj szomszédságában hasonlóképen a hegyaljai borvidékhez tartozik. Történelmi szempontból az állítólag ezen helységben tartott országos gyülekezeten hozta Kálmán kirá'y a boszorkányok elégetése elleni törvényét. Tarczalról Mádon át termékeny síkságon csakhamar Szerencs cukorgyárának kéményei köszöntöttek bennünket; vonatunktól délfelé a távolból Sajólád fehér házai és ódon ko'ostora látszottak, amely érintett kolostorban élt egykor Fráter György, mint pálosrendii szerzetes. Szerencs a vidék cukorrépa termését dolgozza fel nagyméretű gyárában; a helység lakói egyébként földművelők. Történetileg nevezetes arról, hogy Bocskait itt kiáltották ki az összesereglett rendek Magyarország fejedelmének, miután ő a rendektől felajánlott címet és a szultántól küldött koronát elfogadni vonakodott. Régi bencés kolostorát és várát Rudolf