Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1911

17 kalauzolással a helyiségeket tekintettük meg. Legérdekesebb mindenesetre az ebédlő a maga oszlopos, boltíves mennyezetével, apró ablakaival; ám a vastag falú keskeny cellák is megérdemelték a reájuk fordított időt. Innen az állomáshoz mentünk a rövidebb utat választva, hogy a Nyíregyházára induló vonatra szálljunk, melyhez csapatunk részére külön kocsi volt felkapcsolva. Még egyszer visszapillantottunk a sok tanulságot nyújtó városra, azután vonatunkkal Máriapócs felé vettük utunkat. A hires, messze földről látogatott bucsujáróhelyet most nem tekintettük meg, csak templomának kettős tornyát pillantottuk meg rövid időre, azután elfedte előlünk a fák akácvirágos lombozata. Kevéssel odább a Kálló patak sekélyes vizéhez érkeztünk mindenütt dus kalászt rengető gabonavetések, érni kezdő rozstáblák és dohányültetvények váltakozó soraitól kisérve, mígnem Nagykálióhoz jutottunk. Nagykálló a török világban híres vára volt a Nyírségnek, sőt a benne lakó német seregek még nevezetesebbé tették portyázásaikkal, rablásaikkal, melyeket dél felé egészen Debreczen városáig űztek. Kalandos, garázda viselkedésükről, erőszakosságaikról hírhedtek voltak. A debreczeni városi levéltár naplói bőven megőrizték a szomorú tettek emlékét. Egy ideig megyei székhely is voit; most a város fejlődését megakasztotta az uj megyei székhelynek, Nyíregyházának fellendülése, melytől egyébként alig félórányira fekszik. Nyíregyházát tűztük ki időzésünk és tanulmányunk utolsó célpontja gyanánt. A magyar Alföld alig mutathat fel egy másik oly rohamosán haladó, szépülő és fejlődő várost, mint ez. Az a 3 óra, melyet bejárására fordíthattunk, a leghasznosabban eltöltött időnk közé fog tartozni. A tenger szintje felett 115 m. magasan fekvő város jóformán a Nyírség közepét foglalja el. A magyar honfoglaláskor lakott hely volt; neve is a mellett bizonyít, mert Szent István anyaegyházat szervezett e helyütt a nyírségi lakosság számára, ösi telep voltát igazolja az a sok régiség is, melyek a kő-, réz- és bronzkorból, részben a vaskorból a megyeház több termét megtöltő muzeumban vannak nagy szakismerettel elrendezve. Hajdan erdős területével egyetemben királyi birtokot képezett, majd a török hódoltság alatt jó szolgálataikért Nyírbátorral együtt a hajduvárosok kiváltságaiban részesítették. Szabadságát csak nehezen tarthatta meg, mert a magyar országgyűlés kétszer is (1635., 1638.) megfosztotta tőle,