Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1908
29 Herkulesfürdő legimpozánsabb része a Herkulestér közepén a Herkules-kuttal és] az ágyuércből öntött hatalmas Herkulesszoborral. Herkules maga a megtestesült erő óriás testtel, duzzadt izmokkal, kezében a buzogánynyal, melyei az erymanthiai vadkant leverte, vállán pedig a nemaeai oroszlánbőr van átalvetve. A Herkulestért szebbnél-szebb paloták határolják. Paloták, és nem nyári lakok, mint ahogyan azt más fürdőhelyeken látjuk. A fővárosi palotáktól csupán díszítés tekintetében különböznek. Az egyiknél a sárga fal, vörös márvány csikókkal váltakozik, a másik földszintjének homlokzatát bolthajtásos oszlopcsarnok képezi. A Herkulestért környező sétányon körül sétálva először is a Sawetz-fürdőhöz értünk, mely mellett hatalmas ütőórájával a kétemeletes Ferenc-udvar terpeszkedik. A Teiéz-udvar és a Lajos-fiüdő közelében díszlik a Ferdinánd-udvar vendéglővel és gyógyszertárral. Reggeli után mentünk le a Herkulestérre. A hatalmas parkban elegáns közönség sétál, mialatt a terrasszerii Gizella parkban, egy nyitott pavilonban a temesvári katona zenekar hangversenyezik, mihez kedves kíséretet szolgáltat a szoborszerű szökőkutak csobogása, melynek sugarait biborszinben töri meg a mosolygó nap. A Gizella parkból szemlélve igen megnyerő hatást tesz a homlokzatán „Salutí et Laetitiae" felírással a gyógyterem, a felirat alatt öt szoborral, mely öt nemzeti tipust ábrázol, a magyart, osztrákot, szerbet, románt és a németet. Herkulesfürdő egyik érdekes látványosságához, a Rablóbarlanghoz is elmentünk jó másfél órai sétával. Messzire a parktól néhány km.-re is gondosan ápolt, portól mentes utak. Tarka színekkel pompázik itt minden. A nyári naptól föhevitett földnek átható illata száll felénk, a pázsit zöldéi, a fák galyai életerőtől duzzadnak, a lombok között szárnycsatogva kergetőznek a madarak. A 60 in. magasságban lévő Rabló-barlangba lépcsők vezetnek bennünket, hol egy öreg paraszt, sajátságos bőrdudán keservesen fújdogálva, teljesiti a vezető szerepét. A Rabló-barlang, mint már a neve is mutatja, még mintegy félszázaddalezelőtt a rablóknak volt a mentsvára. A barlang több óriási bolthajtásos teremből áll, melyeknek cseppköves falai egészen a talajáig érnek, alig engedve helyenként egy méter nyílást egyik teremből a másikba. Egyik terem a másikhoz fűződik, me'ynek száját elfödték egy szikla odahengergetésével a kíváncsi szemek elől. Nem egy út vezet a barlag belsejébe, melyet senki sem járt még be, vagy aki oda bement a visszavezető utat nem találva meg örökre eltűnt. Ez útak állítólag egészen Mehádiába vezetnek. A barlangot koromsötétség fedi, mi is csak gyertyavilágnál haladtunk előre. Fala nem egy helyen fekete a reátapadt füsttől, mely akor ragadt oda, mikor a rablók tüzeltek. A Szapáry fürdőt útba ejtve visszatértünk a fürdőbe. Ebéd után derékig érő vizben megfürödtünk az uszodában; a viz kicsinségén azonban nem igen lehetett boszankodnunk, mert mél-