Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1906

29 Természetesen a pohárköszöntők sem maradtak el. Gróh Ferenc prépost plébános a zászlóanyát, Oláh Károly városi tanácsnok a védnöknőket, dr. Fodor Kálmán orsz. gy. képviselő a kegyestanitórendet s dr. Jászai Rezsőt, Than Gyula hírlapíró a koszorús leányokat és dr. Jászai Rezső Debrecen város hatóságát, élén a főispánnal, a város lelkes közönségét és sajtóját éltette. A diszbankett délután négy óráig tartott s azután kiki sietett kocsikorzóra. A virágkocsi-korzó. A díszebéd után mesésen szép virágkocsi-korzó volt a Szent-Anna-utcán. Két óra hosszáig itt tartottak felvonulást a díszmenetben részt vett virágos kocsikkal a védnöknők és a koszorús leányok. A Szent-Anna-utcát óriási néptömeg szállta meg, az ablakok tultömöttek voltak és élvezettel gyönyörködött mindenki a szingazdag, pazar képben, úgyszintén a honvédzenekar térzenéjében. Díszelőadás a színházban. Este 7 órakor díszelőadás volt a színházban, amely ragyogó pontja volt a fenséges ünnepnek. A zsúfolt nézőtér közönsége fokozott érdeklődéssel hallgatta a szatmári honvédzenekar kitiinő nyitánya után a Prologot. Ez alkalomra irta: Than Gyula. Nyilt változásokban három szép tabló tárult a közönség elé. Az elsőben, mikor Erdősi kegyesrendi tanár, a branyiszkói hős, kereszttel kezében vezeti az ellenség ellen a magyar honvédeket. A másodikban egy templom képe tűnt fel, ahol az oltár előtt áll Kalazanti József, a kegyes-tanítórend alapítója és előtte leányok és fiuk csoportja, közben zsolozsma szólt és az énekkar precizitással énekelte „Boldog asszony anyánk" régi magyar egyházi éneket. A harmadik képben a gyönyörűen kivilágított két emeletes kegy. r. róm. kath. uj főgimnáziumot láttuk, előtte az ifjúságot, amint a közülök kiemelkedő, most felszentelt lobogóra felesküszik. A közönség lelkesedésében valósággal tombolt. A színházi díszelőadás különben nagy dicsőséget, fényes erkölcsi diadalt hozott a főgimnáziumnak s a Svetits leánynevelő intézetnek. Az előbbinek, mert ifjúsági énekkara és zenekara oly szép eredménnyel működött, hogy általános nézet volt, hogy ez a két szám: Gál Ferenc, Balatoni nóták — énekkarra, és Egyveleg régi magyar zeneszerzőtől — zenekarra — kényes kritikai Ízléssel összeállított hangverseny műsorában is méltóan foglal-