Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1902
101 regi vágyainkat, rég táplált reményeinket megvalósítva, rég érzett szükségleteinket kielégítve fogjuk látni egykoron. A dolog természeténél fogva bizalmunk első sorban egyházunk nagynevű főpásztora, Nagyvárad bíboros püspöke felé fordult, ki ismervén állapotainkat, mérlegelvén szükségleteinket, nemcsak kegyes jóindulattal viseltetett ügyünk iránt, hanem valóban fejedelmi ritka bőkezűséggel a századokra hivatott műnek létesítésére épen ezen esztendőben, mely az egész haza, az egész magyar nemzet korszakot alkotó nagy ünnepi éve, minden dicséretet felülmúló áldozatot is hozott. Dr. Schlauch Lőrincz bibornok, váradi püspök ur ő főmagassága ugyanis, mint cz az alább nevezett ülésünkön hitelesen és hivatalosan bejelentetett, a szóban forgó nagy ügyre a maga részéről egy százötvenezer forintot kegyes volt felajánlani. Jóllehet ezen magasztalásra nem szoruló egyházfejedelmi ténynyel a mi rég húzódó és vajúdó ügyünk nagyon örvendetes állapotba jutott, még ezzel sem mondható véglegesen megoldottnak. Akadtak egyéb jótevőink is. A hazafias magyarországi kegyestanitórend kötelezőleg kijelentette, hogy az uj épület számára szükséges telket a tulajdonát képező területből díjtalanul átengedi és a tanintézetnek a szükséges tanerőkkel való ellátásáról gondoskodik. Ezen önmagában is jelentékeny áldozatokon kivül ezen hazafias kegyes-tanitórendtől nagyobb áldozatot sem nem kívánhatunk, sem nem várhatunk, tudva azt, hogy épen számos tanintézeteik fentartása évről-évre fokozottabb mérvben veszi igénybe a kegyes-tanitórendiek minden anyagi és szellemi erejét. Saját híveink áldozatkészségéhez is szándékozunk ugyan forelülni, de tekintettel egyrészt arra, hogy a nemrég behozott iskolai-adó saját híveinket ugvis eddig meg nem szokott módon terheli, másrészt tekintettel az arra el nem tagadható tényre, hogy híveink nagy száma nem valami kedvező vagyoni helyzetnek örvend, nagy sikerre és eredményre ezen uton nem számíthatunk. Szándékunkban van továbbá czélunk elérése érdekében ugy a nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak, mint a főtisztelendő nagyváradi lat. szert, káptalan kegyes támogatását is kikérni, de ha kecsegtetjük is magunkat kedvező eredménynyel, anynyit még sem várhatunk, amennyi a fentebb tisztelettel előadott szükségletek szerint megkívántatik. Van ugyanis tiszteletteljes előadásunk szerint jelenleg teljesen biztos fedezet: