Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1902

101 jövőbe vetett kitartó hittel: megkezdik a magyar lélekhez, a magyar jellemhez forrva, őszinte egyszerűséggel, tisztalelkü elfogulatlansággal. Hogy az első debreczeni piaristáknak, Szlopnyay Eleknek és Halápy Szilárdnak sem lehetett irigylendő helyzete, az a viszonyokból teljesen érthető. Debreczenbe, az egykor katholikus „insignis ecclesia"-ba, csak 5 évvel előbb, az 1714-ik évi 108. törvényezikk értelmében térhetett vissza a 163 évvel előbb számkivetett katholikus egyház. Első plébánosául 1716-ban lipóczi Keczer István neveztetett ki, kire igazi missionárusi munka várt, de kinek helyzete, midőn a plébánia és templom számára kijelölt telken két keritésnélküli: alig lakható nádas ház állott, nem lehetett irigylendő. Hamar megunhatta elhagyatottságát, egészségtelen lakását, szegénységét s örömmel s hálával fogadhatta a Csáky Imre gróf biboros, nagyváradi püspök és Bakó János, váradi kanonok, a piaristák jóságos lelkű tanitványa által Debreczenbe telepitett piaristákat, kik már néhány hónap múlva, a Nagyváradra előléptetett Keczer Istvántól átvették a plébánia vezetését. S ha Keczer után az egyházi főhatóság Návay Jánost nevezte is ki debreczeni plébánosnak, ez csak névleg volt, mert Návay rendesen Nagyváradon tartózkodott, s a piarista atyák helyette oly odaadó buzgósággal vitték a nehéz lelkészi teendőket, hogy Csáky Imre gróf biboros 1730-ban a parochiát véglegesen átadta a piaristáknak s az 1730. évi junius 28-án kelt átadási okmány szerint a piaristáknak a lelkészet terén kifejtett kiváló buzgalmuk jutalmazásául a debreczeni egyházat kivette a főesperesi iurisdictio alól, Szlopnyay Elek házfőnöknek megadta a jogot, hogy a püspöknek fentartott casusok alól is felmenthessen; továbbá a házfőnököt és hivatalbeli utódjait felruházta azon joggal, hogy a Debreczenbe újonnan érkező piarista atyáknak iurisdictiót adhasson. A kegyes-tanitórendnek főhivatása azonban sohasem volt a lelkészkedés. Debreczenben is Bakó János a kegyesrendieknek első sorban oly feltétel alatt tette a 23,333 forint 20 krajezárnyi alapítványt, hogy: „obligabitur Sacra Religio tum domesticam, tum adventitiam iuventutem eo studiorum causa confluentem literis, pietate et bonis moribus iuxta Instituti sui exigentiam imbuere, ac erudire". De a nehéz, vergődő viszonyok közt a piaristákra háramlott Debreczenben a katholicismusnak, a katholikus hitélet életrekeltésének nagy feladata, s nemcsak Debreczenben, hol ekkor