Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1901

14 gulatlan humanismusból fakadt; a gyermek elevenségébő

1, jólelkű pajkosságából eredt hibák, ha az iskola általános rendje szempontjából szó nélkül nem is hagyattak, de mindenkor szeHd elbánás alá estek. Mihelyt azonban a tanári testület akár a gyermek természetéből, akár a szülői ház, vagy a társadalmi élet visszás körülményeiből fakadó oly hibákkal állott szemben, melyek a művelt férfiúvá való fejlődést sorvaszthatták, mint a testi és lelki tisztaságnak, a kötelességérzetnek, rendhez szokásnak és a socialis erények megszerzésének útjában álló hibák, akkor a tanári testület ha szeretettel is

; de szigorúan lépett fel. Szomorú, de el kell mondanom, hogy 18 éves tanári pályámon oly sokszor tapasztaltam, hogy sok tanuló erkölcsi, sőt értelmi züllésének, elmaradásának oka a szülői ház gyengesége, melynek helyes fogalma nem lévén fiúgyermekek edző, helyes neveléséről, nem érti meg az iskola intézkedéseit, azokat beteges szeretetből fiaira terheseknek találja és ritkán keresi az összeköttetést az iskolával. Mennyi tanulót lehetne idejekorán megmenteni, ha a szülői ház a tanári kart nem nézné idegennek, ha többször felkeresné, hogy együttesen vezessék a tanuló nevelés-oktatását! A tanári testület kiváló gondot forditott a nevelésre ; már a beírások alkalmával minden szülő vagy gyám tudomást szerzett az intézet rend- és fegyelmi szabályairól, melyeket az igazgató osztályonként a tanulók értelmi fejlettségéhez képest meg is magyarázott. De különösen a tanári felügyeletnek pontossága, mely a tanulókat az intézetben való belépésüktől kezdve mindvégig szakadatlan felügyelet alatt tartotta s mely a tanuló külsejének, könyveinek ós füzeteinek szemmeltartásával járt, volt főtényezője az ifjúság tisztességes viseletének. A felügyelet e külső fegyelmező eredményét a tanári testület bensővé a valláserkölcsös nevelés által iparkodott tenni. Fő kötelességének tartotta e testület, hogy ennek ápolására minden felmerülő alkalmat felhasználjon. Imádsággal kezdet tük és végeztük az előadásokat. A róm. kath. vallású ifjúság hétköznapokon, a téli időszak kivételével V

2^ órakor szent misét hallgatott, úgyszintén minden vasárnapon és ünnepnapon 8 órakor, mely után keresztény tanitásban részesült. Az előirt időben elvégezte a szent gyónást és áldozást, megtartotta a nagyheti szent gyakorlatokat, jelen volt az anyaszentegyháztól rendelt minden nyilvános körmeneten, nagypénteken az Ur koporsójánál fölváltva imádta a legfölségesebb oltári szentséget