Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1900

10 a katonaságot és költők lettek. Vörösmarty Miliály, Bajza József, Tompa Mihály ügyvédeknek készültek és nem azok lettek. Szigligeti Elek mérnöki pályára készült s hires szinmüiró lett. Mindezek idejekorán vették észre, hogy választott pályájok nem nekik való, hogy félreismerték erejöket, tehetségűket, s többnyire nagy küzdés, csalódás és fáradás után találták meg a nekik való pályát. Szerencse mégis, hogy jókor megtalálták. Másrészről az is bizonyos, hogy sehol a világon annyi képzelt vagy valódi csalódás nem tapasztalható, mint épen a a pályák választásánál. Igen sok ember van, a ki azt hiszi, hogy csalódott s inkább más lenne, mint a mi. így volt az mindig, a mióta emberek vannak. Nagyon szépen illustrálta azt már a rómaiak hires költője, Horatius is, midőn egyik költeményében az emberek elégületlenségéről szólván igy ir : „Hogy van az, oh Maecen! hogy sorsával soha senki, Nyerte esetleg bár, vagy választotta magának, Meg nem elégszik s irigy szivvel dicséri a másét. — Boldog az a kalmár —, mond évek súlya alatt és Sok baj terhétől már mogtöredezve a hadfi. A kalmár meg, a mint az orkán felkapja hajóját, — Jobb katonának — mond! Mi is az ? Megvinak : egy óra, Egy perez és gyors véget hoz; vagy vig diadalmat. Földmivesnek nyugodt életét dicséri az ügyvéd, Hogyha kakas szóltán netalán fölverte pörös fél Az, ki kezest adván, faluból városba húzódott, Mind csak a városiak kényelmét hirdeti feunon. S több e fajta ; hisz oly sok van, hogy a bőszavú szónok Fabius is belefáradhatna. Ne und el a várást, Megmondom tüstént: hova czélozok. Im ha egy Isten Megszólalna : a mit ti akartok, meglesz e perezbou, Hadfi te légy kalmár, te ügyész légy földműves: ej no 1 Egy ide, más oda menj, szereped kicserélve : mit álltok ? Nem mennek; pedig ím boldognak lenni szabad már." (Ford : Zichy Antal.) Mindez az ember vágyainak változékonyságáról, csalékony voltáról beszél. A pályaválasztás tehát általában nagy óvatosságot és körültekintést igényel, mert azok, a kiket illet, — az ifjak — még nem eléggé érettek, a szülők pedig sok tekintetben kötve vannak, vagy nem helyes szempontból indulnak ki. Kötve