Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1896

A gyökér. Valamely phanerogam csiranövényen a földből kihúzott legalsó rész, melyen számos hajszálképződmény van, a gyökér. Ez a főgyökér, mely a kétsziküeknél (dicotyledones) megmarad, sőt legjobban fejlődik, ellenben az egysziküeknél (monocotyledones) rendesen elvész s helyette számos mellékgyökér képződik. Gyökérrel általában találkozunk, melyeknek edénynyalábjaik vannak; ennélfogva a telepeseknél és mohoknál (Thallophyta és protonemás növények) nincs g y ök é r. Vannak azonban egyes edényes prothalliumos növények is gyökér nélkül, igy pl. P s i 1 o t u m, melynél földalatti ágak s az alföldünk számos mocsaraiban előforduló Salvinia> melynél átalakult, foszlányokra osztott levelek pótolják a gyökeret. De a virágos növények között is vannak, melyeknél valódi gyökeret nem találunk, pl. C o r a 11 or hiza, V i scum stb. A gyökér lefelé növő része a növénynek, mely azt a földhöz köti, erősiti — és az abból felszívott tápláló anyaggal ellátja. A gyökeret főleg az jellemzi s különbözteti meg a szártól, hogy hegyén tenyészkupból származó s elhalt sejtekből álló gyökérfövege van, levelei illetőleg levélképletei nincsenek s igy hónalji rügyei is hiányoznak, továbbá belső endogen képződésü, szövetei is eltérők a szártól. Azonban itt is vannak eltérések, igy hazánk egy kiváló botanikusa — Klein — azt találta, hogy a vadgesztenye (A. hippocastanumj némely mellékgyökereinél a gyökérföveg hiányzik. Ezen általános leírás után menjünk át a gyökér boncztani, alaktani s végre élettani leírásához. A gyökér keletkezési helye az embryonalis szár hátsó végén van s az ösmeristemából jön létre. Általában az igy keletkezett gyökeret főgyökérnek nevezzük (r. primaria), akár ezen gyökér jól fejlődik ki, mint a kétsziküeknél, akár pedig gyönge marad vagy elvész, mint az egysziküeknél. Ezen első gyökéren kivül sokkal több mellékgyökér is képződik. Tulajdonképen a mellékgyökerek főszerepet visznek a növény táplálkozásában. A mellékgjökerek (radieellae), a főgyökér, a szár, a levélnyél belsejében keletkeznek és pedig rendesen a pericambiumból, miért is azt mondjuk, hogy a gyökér endogen származású.