Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1895

34 Szlopnyay Elek már régóta azon volt, hogy a boldog emlékezetű Csáky Imre gróf, bíboros érsek és püspök által épített templom, miután teljesen készen állott, fölszenteltessék, többször folyamodott ezen ügyben a nagyváradi püspökhöz, végre Csáky Miklós gróf, nagyváradi püspök meghallgatta kérelmét és két kananok u. m. Ujváry Ferenez és Luby István kíséretében eljött 174(í-ban Debreczenbe és junius 5-én, Szent-Háromság vasárnapján felszentelte a templomot, SzentAnna, mint a Kegyes-tanitórend egyik védőszentjének tiszteletére, ugyanezen alkalommal feladta 133 kat. hívőnek a bérmálás szentségét, miután az oltárszentséggel ünnepélyes nyilvános körmenetet tartott az Eszterházi gyalogezred két százada kíséretében. Debreczeni házunk eddigelé residentia nevet viselt, minthogy azonban a házi tagok száma évről-évre emelkedett, sőt theologiai tanintézete is volt, Szlopnyay Elek Rómába folyamodott Dídacus rendi generálishoz, adja meg házunknak a eollegium nevet, a mit az 1747. évi márezius hó 27-én kelt levelében meg is adott. A házfőnök ezután nem superior, hanem reetornak neveztetett. A collegiumi czim elnyerésével összefüggésben van a Hegyköz-Szentimre szőlőbirtoknak megszerzése is, azon időben ugyanis Kecskeméti nevii debreczeni özvegy polgárnő örökösök nélkül elhalálozván, a törvény értelmében ezen tulajdonához tartozó szőlő a püspökhöz, mint földesúrhoz szállott vissza. Csáky Miklós gróf nagyváradi püspök pedig a tulajdonába átment szőlőt, mely akkor 120 kapás volt és 700 r. forintra becsültetett, házunknak adományozta és Daxner András jószágigazgatója által 1747. évi junius 25-én formaszorüleg minden kötelezettség nélkül át is adatott. Jelenleg már nem képezi házunk tulajdonát, mert 1890-ben, miután a filokszera teljesen elpusztította, eladtuk. Szlopnyay Elek halála. Társházunk 1752-ben mély gyászba borult, mert ezen évi február hó 23-án halt meg Szlopnyay Elek, a szelíd lelkű, fáradhatlan munkásságú és igazi Kalazanzci szellemű piarista, házunk és gymnasiumunk első elüljárója, a plébánia első piarista