Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1895

30 Mért a tanyát, kikötvén maguknak, hogy az esetleg származható kellemetlenségek elintézését el nem vállalják. Elek atya a szepesi kir. kamarához is folyamodott támogatásért, esedezvén, hogy engedjék át nekik ugyanazon feltételek mellett a zeleméri praediumnak azon részét, melyet Debreezen szab. kir. város 1713. óta a kincstártól zálogul bir ÖOO rajnai frtért, feltárja a többi között a ház sanyarú helyzetét, hivatkozik az érdemekre, melyeket Debreczenben és vidékén a katholikus hitélet emelése körül szereztek, elmondja, hogy a szerteszét állomásozó kath. katonáknak, valamint a híveknek ingyen minden dij nélkül szolgáltatják ki a szentségeket és tartanak nekik istenitiszteletet. A zeleméri praediumnak múltját illetőleg álljon itt a tokaji kincstári uradalom királyi urbáriumának rövid kivonata 1688. évből: „A mint mondgyák ezen Zeleméri Praediumi régenten is három részre volt osztva, egyik rész a boldog emlékezetű Rákóczy György fejedelme eő Ngsai volt." Másik részét birták volna a Beszerményi Lakosok, de ez eő reájolc honnan deveniált és minémii jussal, sem akkor, sem most megh nem tudathatott." „Harmadik része volna a Pallagi Uraké, és ezt a Tértiül itást Debreczenben lakó Bornemissza névii Ember zálogosította vólt megh, ezis megh akarván halni, testálta azon jussát, Debreezen Városának, melyet mostis bírnak." A szepesi kir. kamara meg is hallgatta Elek atya kérelmét, átengedvén a piaristáknak 1729. évi április hó 8-án kelt redelete szerint a zeleméri praediumnak azon részét, melyet Debreezen sz. kir. város 1713. év óta a kincstártól zálogul bírt, mihelyt a városnak a kincstár által meghatározandó napon az 5^0 r. forintot lefizetik. Ez azon birtoktest, mely a Rákóczy-családé volt, s melyet a kincstár a Rákóczy Ferenczféle felkelés után elkobzott. A kir. kamara megengedi a piaristáknak, hogy a gazdaság emelése czéljából a tanyán a szükséges épületeket fölállíthassa és javitásokat eszközölhessen; ezeknek értéke azonban a visszaváltás idején illő becsáron megtéríttetik; végre felhatalmazza egyúttal Répássy Mihály debreczeni harminc-zadost, hogy az átvétel napját tűzze ki. A nekünk jutott rész az egész zeleméri praediumnak ötödrészét képezte, hosszúságban kiterjedt egy jó óra járásnyira,