Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1890
21 doníttattak is. De meg az erkölcsi oktatás és hatás miatt a nép által olyannyira kedveltettek; hogy szájhagyomány útján századokon keresztül tárták fenn magukat, mi által természetesen toldások vagy kihagyások által sok megváltozott és utánzások által a mesék száma is megszaporodott. Mindezeket összegyűjtötte — lehet, hogy legelőször, lehet, hogy nem — Demetrios Phalereos (Kr. e. III sz.) 1') majd később egymás gyűjteményt eszközölt Ba briós, s egyszersmind versbe is szedte azokat (Kr. e. 150 körül). E két gyűjteményt már nem bírjuk, hanem sokkal későbbieket, melyek Kr. u. a XIII. századtól fogva keletkeztek, és a mesék alakja és számára és a rendre nézve egymástól nagyon különbözne';. A kiadások oly számosak, mennyivel talán egy író sem dicsekedhetik. Az elsőt eszközlé Donus Accursius Mailandban Rymeciusnak latin fordításával 1479 ben, s ezt követte igen sok, melyek egymástól egy vagy más tekintetben lényegesen különböznek. 1 1) A meseköltészet Aisopos ajkán önállóvá lett, s ez önállóság nála olyannyira sikerült, hogy századokon keresztül s ma is még ö az irányadó. Az általa megalapított mesebeli egyszerűség, könnyedség, rövidség, természetesség s morál által e műfaj oly kedvessé lett a világirodalomban, hogy ma nincs irodalom, melynek meseköltészete ne lenne. Mindenkor, minden nemzet, minden nyelv bír saját meseköltöjével, ki meséivel gyönyörködtetve oktatni, javítani óhajt. Ma az állatmese-költészetnek két főalakja van: az aisoposi és La Eontaine-féle mesék. Az egyik a Lessing elmélete szerinti tulajdonképeni mese, a másik a franczia La Eontaineféle. Eökülönbség a kettő között az, hogy míg az aisoposi mese a lehető legegyszerűbb alakot használja, addig a La Eontaine-félék a Lessing által védett rövidséget és egyszerűséget nem tartják lényeges kelléknek, s az erkölcsi tanulság ") Diog. Laért V. 5. 80. 1 2) Aesop meséi ford. Szabó István, lievezetés.
