Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1889
30 hogy a Lareseknek sertést is áldoztak volt, igy a Ludi compataliákon s uiás alkalmakkor is. Végre Varró ewliti még a Lares Querquerulani-kat, kik talán a tölgy erdőket védelmezték. 1) Sokszor éri a classicus népeket azon gúnyos vád, hogy nagy embereiket részint istenektől származtatták, részint őket magukat tették istenekké (divinatio). Ez ugy is van, de egyszersmind igen természetes, ha tekintetbe veszszük gondolkozás módjukat a holtakat illetőleg. Az ős-korban minden családatya elmondhatta magáról a hinduval: Én vagyok az Isten, s ezt el is hitték a családtagok, mert tudták, hogy ha majd eljön a halál, ő isteni lénynyé — Larrá — lesz, kihez utódai imádkozni fognak. Miután minden embernek őse, atyja Lar, tehát házi isten, s miután minden ember halottá lesz, tehát istenné is válik, ennélfogva nincs is valami különösen nevetséges abban, hogy némely uralkodóik : Romulus, Ancus Martius, Augustus s mások nemzeti istenekké váltak. Ők erre ép oly jogot szereztek maguknak nagy tetteik, alkotásaik által, mint Buddha az indusoknál vagy a Nap isten fia Chinában, s más vallás és állam alapitók más nemzeteknél. Azon pedig, hogy a római nép a császárság, tehát a felvilágosodás korában Caesarjait már életében istenitette, csak a szolgaság az alattvalókban s az uralkodói dölyfnek a kényszere gúnyolandó. De még ez is észszerű s megfelelő gondolkozás módjuknak, mert csak felujult a régi hit: Istenből lettél, istenné leszel: rDivis orte bonis, optime Romule Custos gcntis Te multa prece, te prosequitur merő Deíuso pateris, et Lavibus tuum Miscet numen, uti Graecia Castoris Et magni memorHerculis." és azért: „Condit quisque diem collibus in suis Et vitám viduas ducit ad a-rbores; Hinc ad vina venit, laetus et alteris Te mensis adliibet deum." 2) Magyarázata e visszásnak tetsző ténynek még a közfelfogásban is van az ember helyzetéről a világrendben, melyet Pindar igy ad elő: „az istenek és emberek közös eredetűek, egy közös anyától származunk. De hatalomra nézve különbözők." Istenek tehát az emberek is, csak nem oly hatalmasak, s ily hatalomra csak a halál által juthatnak. 3) >) Varró de L. I. IV. p. 15. 2) Ilor. Carm. IV. 5. 3) Stoll: Mythologie II. Bev.
