Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1887

23 alakjuk kerek volt e's hogy jelen alakjukat egy kissé engedékeny állományba zárt és függélyes nyomás alatt álló gázok terjeszkedésének köszönik. A gyertyaszénben ritkán lehet ily sejteket látni, a helyett az egész fölület kisebb, szintén sárga bitumennel telt kerekded sejteket mutat vékony rostos váladékok által elválasztva. A palás-szénben mindkét féle sejtek előfordulnak. Hutton valószínűnek tartja, hogy a látott sejtek az anyanövény hálózatos szerkezetétől származnak, de azon iszonyú nyomás alatt, melynek a vegetabilis anyag a kőszén képződés tartamában ki volt téve, kikerekedtek és összezavarodtak. E jelenség azonban máskép is értelmezhető. A korhadás folyamában fejlődött folyékony és gázalakú bomlástermékek nyomás által visszatartva a korhadó anyagban, kiváltak sigy a Hutton által föltalált sejtek képződésére szolgáltattak alkalmat, melyekről mondja, hogy gyengén borsárga szinfl látszólag bitumen természetű állománynyal vannak telve. Valóságban pedig Hutton sejteket nem látott, hanem csak sárga szinii bitumenes állományt most szilárd, de egykor lágy szénanyagba zárva. E bitumenes állomány a szenekben csakugyan előfordul, még pedig rendszerint sárga és vörös szinii rendesen együtt. Hutton még másféle sejtekről is tesz említést, melyeket gázsejteknek nevez, mivel azt hiszi, hogy gáznemű anyagok voltak bennük; de most üresen találta őket. Ezek kerek alakúak, egymással közlekedő csoportokban jönek elő, a közepükben egy kis szénállományu golyóval (a small pellet). Hogy a szénben mikroskopikus üregek előfordulnak, az bizonyos és hogy ezen üregek gázalakú szénhydrogent tartalmaztak, az nagyon valószínű. Szénhydrogengáz és szénsav van minden szénben és ebből már a viz forráspontja alatti hömérséknél kihajtható, de azt nem tudjuk, hogy az emiitett gázok csakugyan a hólyagüregekben fordulnak-e elő. Mivel az üregek bitumenes állománya Hutton szerint szint ily könynyen illó, okunk van hinni, hogy a szénbe zárt gázok cseppfolyós alakban a szén mikroskopikus üregeiben foglaltatnak. A szenek vékony csiszolatán több kevesebb kerek lyikacs látható, melyeknek a szén anyagában épen olyan szerep jutott mint az üveg anyagban levő kis hólyagoknak; mert amiképen az üvegbe zárt hólyagokból biztosan következtethetünk az üveg anyagnak korábbi lágy vagy folyékony állapotára, ép ily joggal tehetjük ezt a szénben előforduló üregekből a köszénanyagának korábbi állapotára.