Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1887

12 1. CO, és H.

20 2. CO, és CH4 3. CH4 és HjO lépnek ki a fa elemeiből. Hogy azonban az elváltozás a három alkotórész együttes kiválása által is végbemehet, az kétségtelen, mert ha egyszer a bomlás megindul egyik elemcsoport kiválása fölkelti a többi elem vegyülési törekvését, a 2. esetnél tehát többnyire viz is képződik. E három eset teljesen elegendő a növény anyag Immussá változásának értelmezésére, a légkör élenye nélkül is. A bomlás első phásisaiban kevés vagy semmi szénsav sem fejlődik, az elváltozás tehát vizkiválással kezdődik, csak később távozik el az Oxygen és szén mint szénsav, legkésőbb pedig a szénliydrogengázok. A bomlást módositó körülmények szerint azonban a folyamat majd egyik majd másik irányban játszódik le, a 2. és 3. eset például a légkör hozzáférhetésének gátolásával vagy teljes kizárásával állna be a tenger mélyében, a tengerből való kiemelkedéssel pedig az élegitö 1. eset lenne uralkodó. Hogy a bomlás folyamata oly sok féle irányban folyhat le, annak oka a korhadó anyagra nehezedő nyomáson kiviil részint a növényi részek különböző ellenálló erejében, részint a fölhalmozódás minőségében, a növényi anyag finomabb vagy durvább eloszlásában keresendő, nem különben sok függ attól is, hogy mily mértékben voltak a növények eltemettetésük előtt a légköri éleny romboló hatásának kitéve. A korhadásnak tulajdonképeni okozója a nyomás, mig az anyag ellenálló ereje és különböző finomságú eloszlása arra inkább esak módositólag folynak be. A korhadó anyagra nehezedő vizrétegnek és a belőle leülepedő iszapnak jutott tehát a legfontosabb szerep a szenesedés folyamatában, nemcsak azért mert a belekerült anyagokat a légkör rombolása ellen megvédi, teljes szétesését megnehezíti, hanewMÉkt is mert a kivált légnemeket visszatartja. A növényi,'^|fcíig annál kevésbé alkalmas a szénképzésre, minél köitnyébben és gyorsabban indul enyészetnek; legkevésbé képeset^ énnek ellentállni a nitrogén- és alkalitartalmu anyagok, m<£rt az előbbiek könnyen erjedésbe mennek át, erjedési termékeik magukba szívják a nitrogén mentes anyagokat s ezek is eijedésnek indulnak; az utóbbiak pedig azért, mert az elsőbben keletkezett humussavas alkaliak a növényrostot megtámadva,szintén humussav képzésre ösztönzik.