Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1887

10 Liebig összehasonlítv<i a barnára korhadt tölgy- és bükkfának összetételét a nyers fáéval, azt következteti, hogy korhadáskor a levegő Oxygenje csak a fa hydrogenjét égeti el vizzé a szénsav pedig csak a fa elemeiből válik ki. Saussure kísérleteiből s azon megfigyelésből indulva ki, hogy a szenek elváltozásakor bányalég keletkezik, a szénfajtákat a bomlástermékek különböző arányú vegyének gondolja s kiszámítja, hogy egy bizonyos gyertyaszenet farostnak — 9CH4. 3H20 9CO, tekinthetni; a barnaszenet pedig tölgyfának — 2H20 és 3CO, Liebig ezt korántsem a vegyi folyamat szabatos kifejezése végett tette, hanem hogy annak schematikus képét adja. A kőszénben vagy épen annyi vagy csak l-8"/

0-kal kevesebb a hydrogen mint a fában, az Oxygén ellenben 26—40 "/„-kai. A fa tehát, általában a. növényanyag, főképen Oxygent vesztett, ehhez képest a szén és hydrogen szaporodtak. Az a kérdés már most, hogy mily alakban távozik el az Oxygen a fa elemeiből, a. Hydrogennel-e mint víz, vagy a szénnel mint szénsav? Liebig a korhadó fák elszenesedését vizsgálva ugy vélekedik, hogy a levegő élenye csak a fa Hydrogénjét vonja el, a tömecsben levő Oxygen pedig a szénnek egy részével távozik el. Ugyan ezen következtetésre jutunk Saussure kísérletei alapján is. Az élegités és korhad ás ennélfogva megindulhat a vízben a tenger fenekén is, de tapasztalás szerint a szerves anyagok annál nehezebben bomlanak el, minél magasabb vizréteg alá kerültek; nagy mélységben, hova a tenger hullámzásai élnem érnek, az elhasznált Oxygen nem pótolíatik egykönnyen, s így megeshetik,hogy a növényanyag a különböző mélység szerint különböző változást szenved. Alacsony hömérséknél a tenger mélyében és a sarkvidékeken a bomlás mindenesetre lomháb ban megy, a hőmérsék és nyomás emelkedésével erélyesebb épngy mint a természetben elhalt szerves lények teljes föloszlása. A nyomás és hőmérsék befolyását a bomlás menetére a mesterséges bomlás folyamatok analógiája alapján gyaníthatjuk, melyekből kitűnik, hogy a nevezett tényezők különböző fokú együtt hatása szerint a folyamat gyorsabban vagy lomhábban, sőt olykor egészen más irányban játszódik le. Mocsárokból mocsárlég, bányákból bányalég fejlődik, mindkettő gyúlékony szénhydrogéngáz és nem égő légnemek keveréke, fejlődésük tehát arra mutat, hogy a növényi anyag