Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1886

5 tanulók házi munkásságát feltétlenül megkívánjuk s azért nem tartunk azokkal, kik ezt a minimumra vagy pláne nullára re(lueálni akarják, azzal a megokolással, hogy a tanulónak minden szükségest az iskolában kell elsajátítania, minélfogva a házi munkásságra nem fektetnek súlyt. Mi a tanulót az iskolában főleg módszerre akarjuk tanítani, hogy miképen tanuljon, azaz czélokat tüzünk ki s oda igyekezünk, hogy a tanuló a mennyire lehetséges a maga erejéből érje el azokat, s amennyiben ez az előadáson teljes mértékben nem sikerült neki, otthon ismételje a tapasztalt módszer alkalmazását. Elismerjük azt, hogy kis létszám mellett, midőn az osztály 10—15 tanulóból áll, a házi tevékenység nem oly szükséges, mint ha a létszám nagy; mert az első esetben bő alkalma van a tanárnak arra, hogy minden egyes tanulónál szemmeltarthassa a haladás phasisait s rá ér arra is, hogy a tapasztalt hiányokat nyomban pótolja; de ha egy osztályban 30—50 tanulóval van dolga, akkor föltéve, hogy minden tanulótól, vagy a legnagyobb részétől számon kérte is, váljon a kivánt tapasztalatokat levonták-e és alkalmazni tudják, váljon mikor fog hozzáfoghatni az észlelt hiányok, tévedések kiigazításához valamennyi tanulónál, a hánynál szükségét látja. Azonkívül a teljes alaki biztosság és szókincs elsajátítása több időt igényel, mint amennyi erre az iskolában juthat, mert tény ugyan, hogy mikor a tanár egy tanulóval foglalkozik is, valamennyinek a figyelmét ébren kell tartania, de azt nagy létszám mellett ellenőrizni igen bajos, mert mindig fognak akadni oly tanulók, kiknek memóriája még több gyakorlásra szorul. Azért mellözhetetlennek tartjuk az olvasmány mellett egy rendszeres alaktannak alkalmazását is, melynek használatát a tanár időről időre kitűzi és megmagyarázza. A tanításhoz a következőképen fogunk hozzá: mig az első latin órákban a tanulókat az olvasásban gyakoroljuk, a magyar nyelvre szánt órákban ez alatt az egyszerű mondat elemzését tárgyaljuk. Ha ebben a tanulók kellő biztosságáról meggyőződtünk, áttérhetünk a latin szövegnek elemzésére, még pedig úgy, hogy az elolvasott mondatot a táblára irjuk, szószerinti fordítását pedig alája, tehát „Bartal Malmosi" gyakorló könyvét használva ily formán: „Italia terra (ampla et fecunda) est." „Itália (terjedelmes és termékeny) föld." Tanár: „Mit mondunk Itáliáról?" Tanuló: Hogy „föld."