Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1886

9 A nem meghatározásánál előforduló kivételek közül csak azokat iparkodjunk csoportosítani, amelyek az olvas­mányban előfordulnak s tartózkodjunk attól, hogy a „kivétel"' kifejezését rájuk alkalmazzuk. A névragozással párhuzamosan, de kevesebb alak fel­ölelésével halad az igeragozás ismertetése is. Az alkalmazott olvasmánynak e tekintetben az a hibája van, hogy különböző tövű igealakokat basznál gyors egymásutánban s ez a meg­figyelést a tanulókra nézve megnehezíti. Fődolog, hogy a ta­nár a pusztán csak alakokkal való foglalkozást lehetőleg ke­rülje, hanem mindig a mondatban való alkalmaztatásuk által iparkodjék az alaki biztosságot tökélesiteni. Ily kezelés mel­lett a latinra való fordításra is folyton alkalom adatván, a magyar szakaszok a gyakorlókönyvben nélkülözhetők volná­nak, de tekintettel arra, hogy a tanulókat e részben is házi munkásságra kell szoktatni, — mégsem mellőzhetők, skívá­natos, hogy ezek is összefüggő olvasmányt képezzenek. Az órának oekonomiájára nézve ugy jártunk el, hogy az óra első felében meggyőződünk arról, váljon a tanulók az előző órán tárgyalt dolgokkal ismerősök é, és minő házi mun­kásságot fejtettek ki. Ha az eredmény várakozásunknak meg­felelt, tovább haladhatunk, de óvakodnunk kell eljárásunk feltűnő módosításától az óra első és második felében, nehogy a tanóra a kikérdezés és magyarázás chablonjába szoruljon, mert ez idegenkedést szül. A praeparatio, melyet a tanulók eleinte az iskolában készítenek, két részből áll, az első a még meg nem tanult szókat foglalja magában szócsoportokkal és szólásmódokkal, a második az alaktani és mondattani tapasz­talatok rövid vázlata. Természetes, hogy a tanulók csak a ta­nár egyenes utasítására írják fel tapasztalataikat, nehogy a felesleges irogatással idejüket és figyelmüket szétforgá­csolják. Fordítást íratni a tanulókkal nem czélszerü, mert egy­részt idő vesztegetéssel jár, másrészt gyakorlati eredménye kevés. Egyik másik tanuló rendszerint másik társától írja le s ugy a hogy betanulja, de semmiféle nyelvi okulást nem von le belőle s tapasztaltuk, hogy voltak tanulók, a kik elég sza­batosággal tudtak lefordítani egv-cgy latin szöveget ma­gvarra, de ha még ugyanabban az órában az általuk beta­nult magyar szöveg latinra fordítását kívántuk, nem tudtak boldogulni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom