Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1884

13 tesebb primorclial koponyával találkozunk a Békaféléknél és még inkább a Halak osztályában, hol az, mint egy egészen el­zárt poroztok élethossziglan megmarad. A porczos koponya csontosodása kezdődik az elsődleges porcz felszívódásával s e közben csontmagvak felléptével, me­lyek a porcz helyét elfoglalják, némely részek porczosan ma­radnak meg továbbra is, mig vannak olyanok is, melyek a porczos állapotot megtartják ugyan, de külfeliiletök az u. n. fedöcsontokkal lesz beborítva; ez utóbbiak, mert porczosan elöképezve nincsenek, hanem csak rostos hártyából képződ­nek ki, m ásodlagos cs o n t o k n a k is neveztetnek. Mind­eme csontos részletek a teljesen kifejlett csontos koponyánál egymással csontosán forradnak egybe. Magából az elsődleges porczból közvetlenül képződnek a koponya elsődleges csontjai, tehát a koponya csigolyarészletei, azokat kivéve, a melyek a porczot borító rostos hártya csontosodásából ered­nek. Ez utóbbiakkal azonos eredetűek a külérzéki csontok. A koponya börcsontjai végre a kiilbör csontosodása utján jön­nek létre. A nyak szirti vagy első fej esi gólya fejlő­dése. Az alapi, oldali és fe 1 sö n v ak s z ir tcs o n t o k egy-egy, a felső némelyek szerint két, csakhamar összeolvadó csontpontból csontosodik a 3. hónapban, de egymással, — és pedig a legtöbb Emlősnél — csak a születés után forradnak össze csontosán, mert születéskor még vékony porezszalag által vannak egybekötve. A végleges összeforradás az 5. 6. évre esik. Az oldali nyakszirtcsonttal csontosodnak az iznyujtvá­nyoknak megfelelő bütyöknyujtványok és a haránt­nyujtványoknak megfelelő torkolati nyuj tványok is. Az alsó koponyacsigolya bordaszerü függelékeit adják a szakcsont és a szilványivek. A szak csont a második és harmadik zsigeriv legmellsö részéből képződik ki porczalak­ban s vele a nagyobb szarvak is; mind a három rész, mint porcz, egy darabban jelenik meg, ennek csontosodása azon­ban három pontból indul ki a három résznek megfelelően és pedig a 8. hónapban. A második zsigeriv háti részéből fejlő­dik az Emlősnél s t a p e s, Madárnál és Hüllőnél c o 1 u m e 11 a, Halaknál az egész iv porczából szakcsont. A következő ivben a magasabbaknál porczcsik nem fejlődik és csak a nyak alsó fala kifejlődésének szolgál alapul. Az ezután következő ivek csak a kopoltyukkal lélegző Gerinczeseknél lépnek fel állan­dóan szilványivek képében, melyek a hasi középvonalban porczos kapocsrészek által egyesitvék; mig a tüdővel birók-

Next

/
Oldalképek
Tartalom