Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

36 mos, s akár a roszaí tekintjük, akár a jót, vérré válik az emberben. Igen fontos ennélfogva megtudni a kedély fejlődését, azért előadom, a mennyire szük terem engedi, legalább fővonásaiban. — Tekintve azt, hogy a gyermek én-je mérvadó, mihamar észrevesszük, hogy kedély-világa kettő közt forog: vagy örömet okoz valami, vagy levertséget. A gyermek előtt minden újság érdekes, minden érdekes pedig örömérzetet kelt. Ez meg van a felnőtteknél is, avval a különbséggel, hogy mig emez az újban a hasznos és a káros közt tud különbséget tenni, addig amaz erre nem képes s vakon kap minden után, mert az ész nem vezérli. Újság szülte örömében jó hangulata emelkedik. Hozzá járul a gyermek képzelő ereje, mely szép szinbe öltözteti a legrutabb dolgot is; a gyermek hajlama erősödik s próbálgatva gyakorolja magát. A gyakorlás gyümölcse a szokás, ez pedig szenvedéllyé fajul. így keletkezik az érzelemből a hajlam és a vágy, ezekből a szokás s ebből ismét a szenvedély. Ha az érzelem nem egyéb mint tartós hangulat, mely jótékonyan vagy kártékonyán az emberre hatva, élete folyását elősegíti vagy akadályozza, akkor a vágy nem egyéb mint kivánás, kívánása a jó s utálása a rosz hangulatnak. A hajlam és a vágy többszöri kielégítése szokássá lesz, a szokás már fele részben szenvedély, avval a különbséggel, hogy ez utóbbi az ész szavára nem hallgat. A szenvedélyes mindent áldozik, még maga magát is, szenvedélye tárgyának és tárgyában él. A részeges pl. jól tudja, hogy részegessége sírba viszi — de gondol is ő avval! A vágy megzavarása, történjék az akár erőshités, akár gyöngités, vagy teljes megakadályozás, vagy ezeknek képzelete által, indulatot szül. Az indulat mindig megrenditőleg hat nemcsak a szellemi, de a testi életre is. Indulatban az ember nem gondolkodik, nem akar; teste reszket, arcza pirul, vagy sápad stb. Az igaz, a szép s a jó utáni vágy erősbités által lelkesedéssé lesz, mely a tetterővel párosulva buzgalmat hoz létre. Váratlan meglepetés csodálatot szül. A vágyott tárgy elérhetlensége, vagy annak képzelete gyöngíti a vágyat s előhozza a félelmet, az aggódást, a rettegést, az elborzadást, az elcsüggedést, a kétségbeesést. A vágy teljes megsemmisülése oka a haragnak, a szomorúságnak. — Az érzelmek s ezek fejlődési fokai a helyes nevelés, nevezetesen a jó példa s a jó szokás által jó útra terelhetők. Ha pl. a gyermek szivében a felebaráti szeretet gyökeret vert, akkor a szivtelenség, a káröröm, az irigység s az ellenségeskedés, a kevélység, sőt még a fösvénység sem fog belé