Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

15 Nem tűztem feladatommá a test képzéséről hosszasabban beszélni, — nem különösen azért, mert a test nevelésének szabályai eléggé ismeretesek, másrészt, mert inkább szándékom a szellem neveléséről szólani. Mindenki tudja, hogy a testnél fő az egészség és az erősség, melyek az ember életét biztosítják. Hány gyermek van, ki szülei gondatlansága folytán nyomorék lett, de van sok oly gyermek is, kit épen a túlságos gondozás, a test elpuhultsága betegségek tárházává tette. A gyenge, beteges gyermek majd semmi pályára nem való, terhére van szüleinek, terhére önmagának. „Minél gyengébb a test, annál hajlandóbb parancsolgatni; minél erősebb, annál inkább engedelmeskedik. Valamennyi érzéki szenvedély asszonyos, elpuhult természetű emberekben honol, mert ezek nem lévén képesek vágyaik kielégítésére, annál inkább felizgulnak általuk."*) A test egészségét elérjük: tisztaság, egészséges, egyszerű táplálék, alkalmas ruha, egészséges lakhely által; erősségét kellő mozgás, gyakorlás által. — A testi képzésnek ki kell terjednie az érzékek élesbitésére is. Testi szervezetünk oly segédeszközök rendszerének tekinthető, melyek segedelmével a külvilág hatásai szellemünkben öszpontosittatnak, s melyek által ismét a szellem hatást gyakorolhat a külvilágra. Szellemünk működései akkor szabályosak, ha testünk szervei ki vannak fejlődve és tevékenyek, ellenkezőleg szellemünk működése nagyban vagy általában nem követi a törvényes utat. Az ép érzékű ember nemcsak használhatóbb, hanem maga is nagyobb élvezetet talál a világban. Nem kell messzire mennünk, rövidlátó emberek nem ritka jelenség. Az érzéki észrevevés alapja a gondolatnak, n.crr „^zszes gondolkodásunk egyenesen, vagy közvetett u a *zt mlélctrr, tehát az érzetre vonatkozik" (Kant.) Minél éle.sel b az érzék, annál hatásosabb az érzet, annál teljesebb a szemlélet. Gyakorlott érzék sok tulajdonságot talál a tárgyakon s azéit az olyan ember, ki mindezeknek hiány nélkül birtokában van, teljesebb életet, de jobban rövidíti azt a ferde civilisatio és a természeti llenes, rendetlen élet. Azon néhány ember, kinek korát, mint unicumot feljegyezték, többnyire a köznép fia. így Crtan Péter köft'röcsi (Temesvár mellett) szerb paraszt, ki elérte a 185-ik életévet. A skótShanoly Vilmos 178 éves, Jenkins Henrik 170 éves volt, (100-ik életévében tanult úszni), a norvégiai Surtington János, ki 160-ik életévében meghalt és 9 éves fiút hagyott hátra, Paren Tamás angol paraszt, ki 120-ík évében és a norvégiai Drakenborg, ki 111. évében másodszor nősült. L. Die Erde etc. von W. Milovan Gratz. 1879. *) Rousseau Emil, ford. Fuser Budapest 1875. 27.