Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882
13 közölhető; midőn az igaz, a szép s a jó eszméi biztos gyökeret vertek szellemében; midőn bő ismeretei, nemes kedélye, s a jó után törekvő akarata elég biztonságot nyújtanak arra nézve, hogy a növendékből igazi ember lesz: akkor folytatni kezdi tökélyesedését azon téren, melyet hajlama, hivatása meghatároz. Tökélyesedését leginkább és legjobban az eszmék azon körében folytatja, melyek életpályáját érintik. Ha az ember minden oldalú, bár általános ismeretei mellett, egy választott szakban kitűnik, elég ez arra nézve, hogy a folytonos tökélyesedés feladatának megfeleljen. Nem szükséges, hogy valaki minden tudományban, minden művészetben a tökély után törekedjék, mit egy ember el sem érhet, s legfeljebb felületes sokoldalúsággal fog birni, de kívántatik oly alapos képzettség, hogy a választott pályát betölthesse. „Alle müssen Liebhaber füralles, Jeder nmss Virtuos in einem Fach sein" mondja Herbart. De a tökély elérhetése épen az általános fejlettségtől van feltételezve. Ha valamely egyént teljesen meghatározni kívánunk, ha egész valóját feltárni akarjuk, meghatározzuk először azt, mihen mint ember, másodszor, milyen mint szakember. Becsületes emberből becsületes hivatalnok, becsületes mesterember lesz; a hazug ember, mindig az marad, bármilyen pályára lép stb. Már maga a tökélyesedés is feltételezi a szellem egyöntetű, egyetemes, sokoldalú kifejlését, vagyis az emberré való nevelést. Minden szellemi tehetségnek meg van a maga rendeltetése, mindenkire kell tehát gondot fordítanunk; csak akkor, csak ily nevelés mellett domborodik ki a bele oltott ember-eszme a maga nagyszerűségében; másrészt a tehetségek oly szoros kapcsolatban állanak egymással, hogy egyiknek elhanyagolása okvetlenül a többin is csorbát fog ejteni. Az emberré való nevelés az ember eszme rendeltetésszerű kifejtése. Rendeltetésszerű kifejtés, mert a gazságot is meglehet a gyermekkel szoktatni, már pedig ez az ember rendeltetésével ellenkezik. A fának természetében rejlik, hogy egyenesen nő, ugy hogy az alapra, melyen nő, mindig függélyesen áll, hogy a maga idejében virágzik, s jó, Ízletes gyümölcsöt hoz. De azért talán nincsenek görbe fák is? Vannak. A természet minden élőlénynyel örökös harczot vív. Jön egy vihar s a fát kivetkőzteti egyenes alakjából, jön egy kis dér s ez ha mindjárt tönkre nem teszi is, de elcsúfítja, kevés viz miatt kiszárad, sok víz alámossa, szóval a kedvezőtlen körülmények miatt eredeti lényegét, eszméjét nem valósithatja meg, vagy legalább nem ugy a hogy