Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1881

Néhány szó Veterna-Hola természeti viszonyairól. Az által, hogy a Veterna-Hola természeti viszonyainak leírását tűztem ki ezen értekezésem czéljául, csak azt akarom elérni, hogy a természet-búvárok figyelmét ezen vidékre irányítsam. Mivel naponkint van alkalmunk tapasztalni, hogy nemcsak a kezdő természet-vizsgálók keresik fel örömestebb azon vidékeket, melyek már némileg átkutatva, ismertetve vannak; hanem a tapasztaltabbak is ugyanazon egy helyre többször rándulnak el, hogy annak összes viszonyait tüzetesen és kimerítően tanulmányozhassák. így honunkban a természet-vizsgálók főtö rekvése Erdélyre, Mármarosra s a Magas-Tátrára irányul, ezeket tanulmányozzák tüzetesen s ezekről birunk legtöbb tudományos értekezést. A természet kedvelő is, ha a hazában legelső útját megkezdi, bizonyára az emiitett három vidék szépségeinek megtekintését tűzi ki első utazása czéljául. Ezek után szokás megtekinteni a Balaton mellékét, a Mátrát, a Bánságot, a Kis-Kárpátokat s vajmi kevés azok száma, kik a Kis-Tátra Veterna-Holájára fordítanák figyelmöket, ennek természeti viszonyainak átkutatására szánnák el magukat. Pedig megérdemli e vidék, hogy tüzetesebben foglalkozzunk vele. Hisz szolgáltat ő áttanulmányozni, átkutatni való anyagot ép ugy a geologus,mint a geographusnak, ép úgy a zoologus, mint a botanikusnak. VeternaIlola kicsinyben egy geologiai kert, melyben a természeti kiválóságok nincsenek ugyan oly jól kifejlődve, mint bolygónk egyéb sokkal erősebben individualizált részein, de azért e kis kertben sokáig kutathat a geologus s sokat is tanulhat rajta. Kicsinyben a Veterna-Hola egy botanikus keret, melyben a nagy-alföldi és délmagyarországi növény fajokon kívül, majdnem minden egyéb magyarhoni növény-faj fellelhető. Nem érdemli-e tehát meg a Veterna-Hola, hogy a természet vizsgáló e vidékre fordítsa kutató szellemét, s oldja meg az itt megfejtésre és átkutatásra 1*