Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1881

30 mindig jobban és jobban hajlanak egymás felé. A Nyiíra vize nem oly sebes, mint a Vágé, kiöntései sem oly gyakoriak s veszélyesek, sőt mondhatni, hogy közép s alsó folyásában tapasztalt kiöntései termékenyítik a partjain viruló réteket. Mellék vizei a balparton. A Szolkai, Nedozséri és Breíani csermelyek után Privigyén alul a Handlovai patak szakad a Nyitrába. Ez a Klak nevű hegyen több forrásból fakad s északra Handlován át folyik a Rasztocsnei hegységig; ennél nyugatnak fordul s elhaladván Chrenócz mellett, Privigyén alul a Nyitra völgyét éri el. Handlovha jobbról a Grenzwassert, a Chrenóczi, Csaucsai és Neczpáli csermelyeket, balról Rasztocsnai, Lehotkai és Ziegeli vizeket veszi fel. A Nyitra jobb parti mellék folyóinak sorát a két forrás csermelyből eredő Tuzsinaipatakocska ny itja meg, ezen alul a Tolusi, a Chvojuiczával egyesülő Czahi, a Lazani, Kanyankai, Dubniczai, Bajmóczi hideg és meleg és a Sutóczi vizek ömlenek a Nyitrába. A Sutóczi csermely torkolatától Béliczig, aDvorniczkéBoki-uak nevezett kopár mészhegységből csak igénytelen, névtelen, nyáron sokszor kiszáradó, nagyon rövid folyású csermelyek ömlenek a Nyitrába. Ezen csermely sor után következik a Belanka, máskép Kis-Nyitra. Ez a Zliecho környékén Vapinicza, Javornik és Okruhla hegyek által képezett magas hegymedenczékben eredő három csermelylyel veszi eredetét, s ezeknek egyesülése után Verbényig dél-kelet-déli, Béliczig dél-nyugat-déli irányban folyik. Belanka baloldali mellékvizei a Gapeli, Csavoji, Ternesi, Dobrocsnai, Kosztolnafalvai, Bástyankai, Racsiczei s ezeken kivül még néhány igénytelen csermelyecske; jobboldali mellék vizei a Valaszka-Belai, Lomniczai, Lestini, a Bisztricza, RudnóLehotai, Divéki, Divék-Újfalui, Szucsáni, Yeszteniczi és a Béliczi. Veterna-Hola többi folyóvizei a Bebravába s ennek utján a Nyitrába ömlenek. Bebrava a Kremenistie nevü hegy déli lejtőjén nem messze Teplicska forrásaitól ered, csakhogy ezen felső folyásában az idevaló lakósoktól nem Bebravának, hanem Sipkónak neveztetik. Folyása Nagy-Szlatináig délnyugati, ettől Kis-Szlatináig nyugati, Kis-Szlatinátől a Nyitrába való beömléséig délkeleti. Útjában jobbról Nagy-Szlatina környékén felveszi a Trebichovát, odább a Timoráczi, Zlobinyei, Pruszi, Dubuicskai s az ezeknél jelentékenyebb Radisát, Radisa számos forrásai a Kamene-Vráta hegységben létez-