Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1881

11 kokban váltakozó hegycsúcsait, tavaszi időszakban a hegyek oldalain szebbnél szebb havasi növényektől diszlő réteket s a völgy közepén a Rajcsankába szakadó Facskói viz habzó hullámait láthatjuk. Mind ez oly természetes panorámába vegyül, melyet belső megindulás nélkül nem szemlélhetni. Csak az kár, hogy a Rajeczi völgy északra való kanyarodása miatt a látási határ nem terjedhet a kiszélesbült völgyben épült falvakra. Sztrázsov hegycsoport. Ezen nevezet alá a Veterna-Hola ama második főrészét sorozzuk, mely a Nyitra s Vág völgye között a Facskói hágótól a Jasztrabjei horpadásig terjeszkedik. Külső alkatára nézve Mincsovtól lényegesen különbözik. Mincsov csúcsai ugyan is vonalszerű irányban haladó gerinczén emelkednek, oldalágai rövidek, szűkek, meredekül a völgyek felé lejtősödők, gerincze kopár vagy csak gyér törpe fenyűkkel födött ugy, hogy rengeteg erdők csak a hegyek oldalait s talpát borítják; ellenben a Sztrázsovi hegycsoport nem csak dél, hanem nyugat felé is párhuzamos ágakat bocsát ki, tágasabb oldalvölgyeket képez, gerincze és csúcsai a mész, dolomit s más sziklás részeket kivéve, sürü lombfával az északibb részeken tűlevelű fákkal födvék, heljenUint kisebbszerü felföldöket alkot, melyeken a hegyek közt községek épültek. Sztrázsov hegységnek eme felületes leirása után azt lehetne következtetnünk, hogy rajta a Trencsén és Nyitra közt a közlekedést megkönnyítő tágasabb keresztvölgyek, szorosok vagy nagyobbszerű horpadások léteznek. Pedig épen ezekben szűkölködik. Mert a Facskói hágó s Jasztrabjei horpadás közt elvonuló gerinczén csak egy helyen, Zliechónál, járnak át kocsik. Igaz, hogy gyalog is átmehetni több ösvényen, de ez oly fáradságos, hogy erős gyakorlott gyaloglónak erejét is próbára teszi. Tekervényes gerincze a Facskói hágótól a Csavoszki hegyekig délnyugotra vonul, a Kis-Nyitra vagy Belanka forrás vidékét megkerülvén a Kremenistje hegyet éri el, ettől nyugati irányban halad a Machnácsi átkelőig, ettől déli irányban a Jasztrabjei horpadásig. Bogját s magvát a hegységnek a Sztrázsov hegycsúcs képezi, melyből mint valami központi torlaszból mind azon ágak, melyekre e hegységet szokás felosztani, indulnak ki. Északra a Facskói hágóig, délen a Belanka s Nyitra vize közt a Kis-Magura, Belanka jobb partján délfelé a Rokosz, ezektől délnyugatra a Trencséni hegyek, nyugatra a Teplicska