Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1881

7 községen át Yrutkira, ugyan ezen hegy déli oldalán Dluhu völgyéből Turó patak mentében Javorna völgyébe, VeternaHolán át Konszka, Kunyerad községekből a Turóczban lévő Trebosztó és Szt. Péter községekbe (az ezen át való átkelést a Bisztricska és Trebosztó ellenfolyásu vizek völgyei közvetítik), Konszkából Velka Luka nevü hegyen át a Turócz megyében lévő Bisztricska völgyébe, a trencsén-megyei Bisztricska völgyéből Yeterna-Hola déli lejtőjén át Trebosztóra s végre legjelentékenyebb az Uplasi hágó, nem csak mint a Valcsa és Rajecz közt a gyalog közlekedők által leginkább választott ut, hanem különösen azért, mivel általa az egész hegycsoport is két t. i. Északi vagyis Mincsov és Déli vagyis Klak vagy NaKlate alcsoportra oszlik. Mincsov csoport. A Mincsov hegység legészakibb hegyeinek oldalában vonul el Treucsén s Turócz megyék közt a közlekedésre szolgáló ország út. Zsolnából kiindulva kezdetben a meglehetős szélességű Varini vagy Zsolnai medenczében a Yág bal partján haladhatunk Sztrecsnóig. Itt azonban a Vág völgye hirtelenül szűkül össze s előttünk áll Veterna Hola hegységének legvadregényesebb része, a keskeny s kanyargós Sztrecseni szoros, melyben a felmeredező, részben kopár, részben tűlevelű fák s cserjékkel boritott hegyek s a Vág folyó sziklákon megtöredezett hnlámainak moraja ragadnak el bennünket. Valóban oly meglepő e vidék, hogy a tapasztaltabb természet búvár első pilanatban a helyett, hogy fürkésző szemeit a természet e csoda alkotmányainak vizsgálására fordítaná, meglepetésében csak bámulni tudja a természet e remek müvét, s a tapasztalatlan vagy csak kedvtelésből ide vetődött utazó, látván egyik oldalán a Vág bőszült habjait romboló munka közt alátörni, másik oldalán a feje fölött csüngő s őt agyonütéssel fenyegető szikla-tömegeket, látván ez óriási hegyek közt saját kicsinységét, nem ér rá foglalkozni az efféle kérdésekkel: Vajon mikor és hogyan származhatott e hatalmas szoros ? Tán a viz évek hosszú során át való működésének, vagy tán valami más s nem látható tényezők eredménye ez ? Nem csak, hogy ily kérdésekkel, a természet ily hatalmas alkotásainak remegéssel való bámulása közben nem ér rá foglalatoskodni, de még azt sem veszi észre, hogy ez két hegycsoportnak az elválasztója. Nem is csoda, mert az ezen szoroson átkelőnek csak szűk s minden oldalról elzárt látási határban lehet mozognia. Sok-